A játék szerves része világunknak gyermekkorunktól egészen életünk végéig, mégis gyakran megfeledkezünk róla, mérhetetlen komolyságunkban és vélt becsületességünkben, hogyan gyakoroltuk egykor. Pedig a játék sokszor „olyan, mint”: struktúrákat idéz meg, rejtett, közvetlenül nem felismerhető hasonlóságokat tár fel.

Játék közben a váratlan fordulatok sodrásában egy kiismerhetetlen tér-idő mezőbe lépünk, ahol már nemcsak mi játszunk, hanem maga a játék is „játszik velünk”. A játékos teste összefonódik a tárggyal, a tárgy pedig megelevenedik az érzelmek által. A játék mozgás a testtel és a lélekkel, titkos rendezőelve szerint egyszerre határol be és terjeszt ki, világokat épít és bont le. Meghatározhatatlan, akárcsak a művészet, lehetőségek végtelen halmaza, és a báb, ó a báb, ami e kettő határán talál otthonra. De mi is a báb? Tárgy vagy élőlény? Meghatározott vagy szabad? A bábsors ellentétek örökös váltakozására épül: a színpad és a reflektorfény helyét a műhely és a sötétség veszi át, a jelenlétét a hiány. Lényege éppen ez a bizonytalanság, amely képessé teszi arra, hogy „embernél emberibbé” váljon.

A kiállításban a játékkal való találkozás közvetlen élménnyé válik, elmosva a határokat a báb, a mű és a néző között. Az életre kelthető alkotások a kiállítóteret egyszerre alakítják színpaddá és játszótérré. Juhos-Kiss Csenge asszociatív térbe invitál, amelyben a báb születésének fiktív története bontakozik ki. Délvidéki népi motívumokat rejtő purhabszobrai fejlődő magzatként nyerik el végső formájukat, amelyeken az érzelmek mély nyomokat hagynak. Koltay Dorottya Szonja hétköznapi építkezési elemeket ruház fel új jelentéssel: diszkurzív teret hoz létre, amelyben megkérdőjelezhetjük a fennálló struktúrákat, és újragondolhatjuk az egyéni és közösségi cselekvés lehetőségeit. Vigh Violetta a szeszélyes és kontrollálhatatlan időjárás témakörét járja körbe. Installációjában a légkör áramló óceánhoz hasonlító „játékát” irányíthatjuk: kézmozdulatainkkal hideg és meleg légtömegeket ütköztetve frontokat generálhatunk.
A kiállításköntösbe bújt játéktérben hercegnőből és királyfiból meteorológussá és építőmunkássá, emberből bábbá válhatunk. Lépjünk hát közelebb a műtárgyakhoz, és vegyük kézbe őket, hiszen csakis a játék folyamatában valósulhat meg az átváltozás!