Gyermeki hangok- gyermekjog

Megtisztelő és kiemelkedően fontos számunkra, hogy a gyermekjogról nemzetközi és szakmailag is elismert csoportokkal, szakemberekkel gondolkodhatunk együtt. Nagyon izgalmas munkába fogtunk bele, hosszú, mély és tartalmas kutatás és előkészület előzi meg a bábelőadás létrejöttét. A továbbiakban ezekről a folyamatokról, a munka különböző fázisairól honlapunkon fogunk hírt adni.
A gyermekjog kutatása alapján létrejövő előadásunk a De jó csak lenni! címet viseli, tervezett bemutatója 2023 novembere. Honlapunkon részletes információt találhattok a készülő előadásunk próbafolyamatáról, és a próbafolyamatot megelőző kutatásról.

A kutatásról és előkészületekről:

A művészeti folyamat lépései
Hogyan született a szövegkönyv első változata?
 

A De jó csak lenni! előadás próbafolyamatáról: 
Az előadás szövegkönyve

Gyermekjogokhoz kapcsolódó tartalmak, háttéranyagok: 

Az Unicef Gyermekjogi Egyezménye gyereknyelven

2021 őszén együttműködési megállapodást kötöttünk egy nemzetközi projekt résztvevőivel, a The Open University CHILDREN’S RESEARCH CENTRE intézményével és a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karával. A projekt a gyermeki jogok megélhetési kontextusait kutatja, a kutatás eredményeinek művészi színrevitele (alkotói reflexió) a bábszínházunk vállalása. Ilyen tematikus projekt még nem ismert az európai tudományos és művészi életben, ezért egyedülállósága egyre bővülő figyelmet generál a nemzetközi szakemberek körében is. A kutatási projekt 2019-ben kezdődött és 2022 októberében zárul.
A kutatás Angliában, Wales-ben és Magyarországon zajlik. Célja: multimodális és aktív részvételt megengedő kutató modellek megteremtése, melyek igazodnak a kora gyermekkori gyakorlatok dinamikájához.

Kutatói és alkotói kérdések: 
Hogyan fejezik ki a gyermekek a jogaikat a mindennapos óvodai tevékenységeikben? 
Milyen formában befolyásolják a pedagógiai gyakorlatot, és a művészi alkotói utat a gyermeki jogok? 
Hogyan tudja egy a gyermeki jogokon alapuló nézőpont segíteni a magyar óvodapedagógiai gyakorlatot, illetve a művészi színreviteli formákat?

A feldolgozott kutatási anyagból bábszínházi előadást készítünk. Az alkotói folyamatról, a színrevitel lépéseiről, a kutatási téma művészeti megközelítéséről összeállított fázisokat 2022. október 20-án, itt Debrecenben egy nemzetközi konferencián szakemberek előtt mutatjuk meg.

A NEMZETKÖZI PROJEKT RÉSZTVEVŐI

A kutatókat képviseli:
A The Open University részéről:
Dr. Natalie Canning
Eleonóra Teszenyi 
A Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának részéről:
Dr. Pálfi Sándor
A Vojtina Bábszínházat képviseli:
Asbóth Anikó
Láposi Terka
A kreatív alkotóműhely tagjai: Asbóth Anikó, Bartal Kiss Rita, Róbert Júlia, Láposi Terka, Oláh-Bebesi Bori, Arany Zoltán, Nagy Mónika, Hell Krisztina, Mercs Máté, Baditz Dávid, Nánási Barnabás.

Bábelőadás alkotói:

Az előadás írója, dramaturgja:
RÓBERT JÚLIA
író, dramaturg, színházi nevelési szakember, egyetemi oktató
Dramaturgként az ország számos színházában és külföldön egyaránt (többek között a budapesti Katona József Színházban, a Vígszínházban, a grazi Schauspielhaus-ban, a hamburgi Deutsches Schauspielhaus-ban, a Schauspiel Stuttgart-ban és a Vojtina Bábszínházban) láthatók munkái. 
2004 óta foglalkozik színházi neveléssel, íróként 2012 óta rendszeres alkotója a Káva Kulturális Műhely komplex színházi nevelési előadásainak. 2018-ban az SZFE Doktori Iskolájába doktorált, témája a részvételi színházi előadások dramaturgiája és írástechnikája. Egyetemi oktatóként tanít az Eötvös Loránd Tudományegyetem különböző karain és a Freeszfe képzésein. 

A bábszínházi előadás rendezője, tervezője:

BARTAL KISS RITA

Blattner- és Kovács Ildikó díjas bábművész, rendező, tervező

Bartal Kiss Rita a zalaegerszegi Griff Bábszínház művészeti vezetője, az 1980-as években a kecskeméti Ciróka Bábszínházban kezdte művészi életútját. Magyarország minden bábszínházában, mint rendező és tervező foglalkoztatott alkotó. Rendszeresen állít színpadra Kárpát-medence magyar nyelvű bábszínházaiban. Nemzetközi elismerések sorát kapja a kortárs bábszínházi formanyelv megteremtéséért (többek között A kék ruhás kislány története című bábelőadásáért - Ciróka Bábszínház).

Kiss Rita a felszabadult játékörömöt rögzíti minden egyes formában, bábban, díszletben, amit színpadra álmodik. Alkotásai a láthatatlan, képzeletbeli világok olyan földi lenyomatát adják, amelyek alkotójuk könnyed, bájos, kedves, humoros létszemléletét tárják fel.

A 2022-ben a Kaposváron rendezett Assitej Gyermekszínházi Biennálén a zsűri a legjobb gyermekszínházi rendezői díjjal jutalmazta Bartal Kiss Rita három évtizedes alkotó munkáját.

A Vojtina Bábszínházban a projekt vezetője, a bábszínházi előadás társ-tervezője:

LÁPOSI TERKA

művészet- és színházpedagógus, etnográfus, színháztudományi bölcsész

1996 óta bábszínházi alkotóként, művészetpedagógusként pedig 40 éve tevékenykedik. A két szerep metszéspontját, a bábjáték összetettségét folyamatosan kutatja. A mesék színrevitelében a gyermeki világkép és játékosság érvényességét képviseli. Metodikájában és alkotói életművében a művészetalapú szemlélet határtalansága, az anyagból formált bábu transzformációs lehetőségei inspirálják. Elsősorban kisgyermekek számára készít bábelőadásokat, illetve interaktív foglalkozásokat. 

A felsőfokú pedagógusképzésben színház-, és bábpedagógia kurzusokat tart. Közel 25 éve a Vojtina Bábszínház egyik művészeti vezetője. 

A bábszínházi előadás zeneszerzője és muzsikusa:
ARANY ZOLTÁN
zeneszerző, muzsikus
Arany Zoltán egy igazi „csodabogár”, aki a zeneszerzés mellett hangszergyűjtő, szövegíró, az ókor történelmét kutató, sokféle nemzet nyelvén beszélő alkotó. 2006 óta a Vojtina művésze, aki számtalan színházi előadás, kamarajáték zeneszerzője és muzsikusa. Hangszergyűjteménye minden hangszercsaládra kiterjed, melynek minden tagján tud zenélni. Közel 25 éve érdeklődése a népzene és a középkori zene felé fordult. Az elmúlt tizenöt évben számos zenekarban megfordult, ahol különböző zenei stílusokkal ismerkedett meg.

A The Open University kutatójának összefoglalója (röviden) Teszenyi Eleonóra (az Open University képviseletében, Egyesült Királyság) közvetítésével:
A projekt az ÓVOK (Óvodapedagógusok Országos Közössége) egyik konferenciáján született meg, ahol a pedagógusok érdeklődésüket fejezték ki a gyermekjogok felderítése és megértése iránt. Hat óvoda részvételével egy előtanulmányt végeztünk, ami lehetőséget adott arra, hogy egy olyan eszköztárt fejlesszünk, aminek a segítségével a pedagógusok azokat az életszituációkat találták meg, amelyekben a gyermekek leginkább és legkényelmesebben tudták kifejezni a gondolataikat. Ezek között volt sütés-főzés, meseolvasás, mesemondás, bábozás, szerepjátszás. 

Az előtanulmány tapasztalatait levonva egy főtanulmányt is terveztünk és megvalósítottunk, ami az egész ország területére kiterjedt. A már finomított eszköztár használatával a pedagógusok végezték az adatgyűjtést, videókat, fényképeket, reflexiókat és megfigyeléseket, gyermekrajzokat, fényképeket kaptunk tőlük. Nagy mennyiségű adattal dolgoztunk, aminek a feldolgozásával és elemzésével három napos workshop keretében a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési Tanszék kollégáival dolgoztunk együtt. Hét fő témát állapítottunk meg, tematikus és tartalmi elemzéssel, induktív, több-fázisú elemzés során, és ezt a hét fő témát dolgozzuk fel a debreceni Vojtina Bábszínház segítségével, mozaik jelleggel. Ennek a premierje a gyermekek meghívásával történik, és ugyanazon a napon egy konferenciát is tervezünk a pedagógusok számára, és azon kollégák számára, akik érdeklődést fejeznek ki a gyermekjogok iránt és aziránt, hogy azok hogy valósulnak meg a gyermekek mindennapi életében. Fő célunk ezzel a projekttel az, hogy fejlesszük a pedagógiai gyakorlatot, és hogy a gyermeki hangok meghallása, a gyermeki jogok megértése a mindennapos gyakorlatba is beiktatódjon.

A kutatók által megfogalmazott, kiemelt 7 téma, melyeket a megszületett gyermeki diskurzusokból, a pedagógusok visszajelzéseiből, a foglalkozások megfigyelési jegyzőkönyveiből állapítottak meg:

• a szabadság játéka: a játék öröme, kooperáció, a gyermekek új értelmezéseket és jelentéseket konstruálnak
• jelentős emberek: barátságok dinamikája, családi dinamika
• önkifejezés: vélemények, gondolatok
• környezet: szociális, érzelmi, fizikai
• létszükségletek: alapszükségletek, fiziológiai szükségletek, egészség, elvonultság
• gyermeki autonómia: önszabályozás, hatalmi viszonyok a gyermekek között
• felnőtt dominancia: tanít és ellenőriz, felnőtt viselkedési formák és attitűdök