10. Színházi Olimpia - Kiállítás

TEXTÚRÁK

„Ki feszül föl a szivárványra?” (Nagy László)

„Ki feszül föl a szivárványra?”

A szivárvány biblikus jelkép, Noé történetében a remény és a szövetség szimbóluma. A szivárvány tünékeny, mégis hidat képez ég és föld között, összeköti a tapasztalt dolgokat a tapasztalaton túli jelenségekkel. 

Rendhagyó, vetített tárlatra invitáljuk nézőinket, melyben a hazai bábművészet negyedszázados képtárában lapozgathatunk!

A képek narratívája a 21. század magyar bábművészetének több száz fotójából álló képfolyam.

A képdramaturgia fókusza az esztétikai, a színházi formanyelv sokszínű textúrája.

„A természet lánc helyett hálózatba fűzi össze a dolgokat; de az ember csak láncolatban értheti meg azokat, mivel nyelve nem alkalmas arra, hogy egyszerre több dolgot ragadjon meg.” – Albrecht von Haller

A képek egymásutánisága dinamikus utazásra inspirál, amelyben hívószó az asszociáció, amelyben a nézői szerep kiszélesedik, mivel a képek sorát látva a nézőben képződik meg a kiegészülés, a teljesség, a történet.

„A színházi kép a SZÍNHÁZI ELŐADÁS vizuális reprezentációja”, amely „… tartalmazza a színházi műalkotás lényegét.” – Visky András

A színházi fotóink megállított képek, amelyekben a színpadi történések sűrített, kimerevített időpillanatai, örökös mementói jelennek meg. A pillanat kifeszítettségében a történet lelkülete és a színházi kép organikus elemei adják a többrétegűséget.

A bábművészet identitását előadásaiban felmutató, nagyon erős vizuális műfaj. A bábszínház univerzuma minden műfaj szintézise, eszközkészlete a társművészetekkel karöltve határtatlanul gazdag. A kortárs bábszínház az észlelés új módozatainak műfajaként működik, multimediális és multiszenzorális észlelési módokat emel be a játék kontextusába.

A képtár keresi a mitológiai és a kortársi létezés metszeteit, a képzelet határát is meglepő átmeneti terek és testek megértésére törekvő folyamatokat.

A galéria képeit a 13 magyarországi bábszínház archívumából válogattuk.

A TEXTÚRÁK című képtár vetítése és eseményei:

Helye: ​​Debrecen, Nagytemplom mögötti Emlékkert

Időpont: ​2023. ​június 3.

Kiállítás a bábművészet jegyében

in memoriam Kemény Henrik

VILÁGKÖZÉP

Hidak tradíció és kortárs között

A kesztyűsbáb színpadja „voltaképp nem is színpad, legalább abban az értelemben nem, ahogy a színjátszás bármely más fajtájának technikai lebonyolítására alkalmas színpadot elképzeljük.” (…) „… a bábjáték a bábunak a játékmester ujjaival való mozgatásán alapszik. Ezt a munkát a bábjátékos egy olyan magas fal mögött végzi, amely őt a nézőközönség elől takarni alkalmas.”

Hol a világ közepe?

„Ahol a botját a pusztán a földre leszúrja a pásztor. Aztán megkerüli, lován körül nyargalja háromszor az uralni kívánt területet.”

Hol a világ közepe a vásári bábosnak? 

A vásári komédiás minden korban köztereken, piaci forgatagban, vásárok közepén, legtöbbször a bábszínház falain kívül jelölte ki a játék univerzumát. A maga felállított paravánján, játszóterén, a magára szerelt világközépen ő az optikai gyújtópont, az ős-játékos, képes kezeibe gyűjteni a földi lét egy-egy darabját, legyőzni az őskomédiást, az ördögöt és a halált. Képes életet fakasztani a maga kialakított porondon, a kozmikus középpontban, a lent és fent tengely közepén.

Tárlatunk Kemény Henrik örökségéből merítve építi fel a vásározók univerzumát. Kemény Henrik, a 20. század legnagyobb Vitéz László játékosa folyamatosan színpadon élt, a saját maga által kialakított és kijelölt territóriumon, az öntörvényű, horizontálisan zártrendszerű, vertikálisan végtelenül nyitott színpadon. Ő minden nap átélte, mert át akarta élni annak érzetét, hogy visszafordíthatja az ok-okozati kapcsolatot, hogy a már megtörténtet meg nem történtté tegye, hogy az emberi élet legnagyobb terhét, a halált leküzdhesse. Vitéz Lászlót játszva az idő, az okozatiság reverzibilis lett. Kemény Henrik a nyolc évtized alatt átélt életesemények és bábelőadások hatására a legszeretettebb hősével, Vitéz Lászlóval azonosult.

Tárlatunk hidat képez a valós színpadi terek és a fiktív, belső színházak között. Megidézi Kemény Henrik dobozlabirintusát, azt a képzeletbeli játék-teret, amelyet akaratlanul és mégis szándékoson ő maga alakított ki a valós előadások utáni pihenő idejében és terében, az otthonában. E teremtett kauzális rendbe pakolt dobozok, bőröndök színházában két dolog volt valóságosan létező: a dobozok labirintusa a bennük tárolt bábszínházi tárgyak gyűjteményével, és Ő maga, a Főszerepet játszó Játékos. Szakadatlanul egy átmeneti tartományban tartotta magát a külső világ és a belső között. Miért? 

Kiállításunk látványelemeivel az egyik legnagyobb Játékosunk, KEMÉNY HENRIK előtt tisztelgünk.

A Világközép című kiállítás

Helyszíne: Debrecen, Kossuth u. 1.

Időpontja: 2023. május 19. – szeptember 15.
Megnyitója: 2023. május 19. 15.00 óra