Hírek

Hogyan esett a választás a Rózsa és Ibolya mesére?

A bábszínház hivatalossá válásának 20. évfordulója alkalmából Asbóth Anikó igazgató az évadot egy ismert magyar népmese színrevitelével szerette volna kezdeni. A Rózsa és Ibolya népmesét ő választotta, én pedig örömmel mondtam igent a felkérésre A mese bábszínpadi változata már látható volt korábban a Stúdió K-ban Balla Zsófia dramaturg és Fodor Tamás rendező munkájaként, illetve a Budapest Bábszínházban Gimesi Dóra feldolgozásában, és Kovács Géza rendezésében.

Hogyan szólal meg majd a színpadon ez a szerteágazó, többféle formában létező mese?

A Gimesi Dóra által írt szövegkönyvet vettük alapul, mely a magyar népmese különböző változatainak, valamint Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával készült. A Budapest Bábszínház előadásához képest, amely két felvonás volt, a miénk megőrizve az eredeti történetszálat sűrítettebb, rövidebb lesz.

Ha röviden össze kéne foglalni, szerinted miről szól a mese?

Két különböző, ellenséges világ lakóiról, akik közül két fiatal – a klasszikus Rómeó és Júlia történethez hasonlóan – szerelmes lesz egymásba, melyet azonban a körülöttük élők elleneznek.
Sajnos ez a kettészakítottság édes hazánkra is jellemző. Azt szeretném, hogy a nézők megnézve az előadást rádöbbenjenek arra, hogy az ellenségeskedés micsoda ostobaság.

Hogyan képzeltétek el az előadás látványvilágát?

A díszlet- és bábtervező Hoffer Károly, aki idén végzett bábszínész szakon a Színművészeti Egyetemen, olyan látványvilágot képzelt el, ahol a tündérek és az emberek világa élesen elkülönül a bábok tekintetében. Kihasználva a Vojtina színháztermének méreteit óriás bábokkal fognak dolgozni a színészek, ahol a tündérek lebegése és az emberek földhözragadtsága fizikailag is megjelenik majd. A karakterek mozgásának megtalálásában Nagy Viktória Éva a Hepp Trupp családi bábszínház tagja segít a színészeknek.
Elvonatkoztatott lesz a díszlet. Plafonra rögzített függönycsíkok segítségével fogjuk megalkotni az adott helyszíneket, legyen szó erdőről vagy akár palotáról.

Mi jellemző az előadás zeneiségére?

A hazai alternatív zene egyik különleges képviselője, Kiss Erzsi a darab zeneszerzője, akivel korábban már dolgoztam együtt A kékruhás kislány története című előadásban. Sajátos zenei világa – amely magánhangzók furcsa összeszövéséből, többszólamú halandzsa nyelven szólal meg – tökéletesen megidézi azt az atmoszférát, amit szeretnék.

Milyen korosztálynak szánod az előadást?

A nagyóvodás korúaktól bárkinek. Az életkori sajátosságok, az előadás hossza, a mese bonyolultsága, a drámai helyzetek szempontjából úgy gondolom, ez a korosztály már kellően érett érzelmileg, hogy befogadja a látottakat.

Rózsa és Ibolya

A magyar népmese különböző változatainak, valamint Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával írta: Gimesi Dóra
Rendező: Bartal Kiss Rita
Díszlet-, bábtervező: Hoffer Károly
Zeneszerző: Kiss Erzsi
A zeneszerző alkotótársai: Dudás Zsombor, Pápai István
Koreográfus: Nagy Viktória Éva
Játsszák: Fehérvári Péter m.v., Hajdú Péter, Hell Krisztina, Kiss Gergely Máté m.v., Megyeri Béla, Nagy Mónika, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea