Hírek
Feltöltve: 2013. október 3.
Bartal Kiss Rita neve nem ismeretlen bábszínpadunkon. Az évadban két teljesen eltérő hangvételű mesének is színpadra álmodója. Ősz közepén a nagyváradiakkal közös koprodukcióban születik meg a Tündérléptefű, mely egy manócska otthonra találásáról szól, október elején pedig a Rózsa és Ibolya népmesét viszi színre a rendezőnő, mely évadunk első bemutatója lesz.
Hogyan esett a választás a Rózsa és Ibolya mesére?
A bábszínház hivatalossá válásának 20. évfordulója alkalmából Asbóth Anikó igazgató az évadot egy ismert magyar népmese színrevitelével szerette volna kezdeni. A Rózsa és Ibolya népmesét ő választotta, én pedig örömmel mondtam igent a felkérésre A mese bábszínpadi változata már látható volt korábban a Stúdió K-ban Balla Zsófia dramaturg és Fodor Tamás rendező munkájaként, illetve a Budapest Bábszínházban Gimesi Dóra feldolgozásában, és Kovács Géza rendezésében.
Hogyan szólal meg majd a színpadon ez a szerteágazó, többféle formában létező mese?
A Gimesi Dóra által írt szövegkönyvet vettük alapul, mely a magyar népmese különböző változatainak, valamint Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával készült. A Budapest Bábszínház előadásához képest, amely két felvonás volt, a miénk megőrizve az eredeti történetszálat sűrítettebb, rövidebb lesz.
Ha röviden össze kéne foglalni, szerinted miről szól a mese?
Két különböző, ellenséges világ lakóiról, akik közül két fiatal – a klasszikus Rómeó és Júlia történethez hasonlóan – szerelmes lesz egymásba, melyet azonban a körülöttük élők elleneznek.
Sajnos ez a kettészakítottság édes hazánkra is jellemző. Azt szeretném, hogy a nézők megnézve az előadást rádöbbenjenek arra, hogy az ellenségeskedés micsoda ostobaság.
Hogyan képzeltétek el az előadás látványvilágát?
A díszlet- és bábtervező Hoffer Károly, aki idén végzett bábszínész szakon a Színművészeti Egyetemen, olyan látványvilágot képzelt el, ahol a tündérek és az emberek világa élesen elkülönül a bábok tekintetében. Kihasználva a Vojtina színháztermének méreteit óriás bábokkal fognak dolgozni a színészek, ahol a tündérek lebegése és az emberek földhözragadtsága fizikailag is megjelenik majd. A karakterek mozgásának megtalálásában Nagy Viktória Éva a Hepp Trupp családi bábszínház tagja segít a színészeknek.
Elvonatkoztatott lesz a díszlet. Plafonra rögzített függönycsíkok segítségével fogjuk megalkotni az adott helyszíneket, legyen szó erdőről vagy akár palotáról.
Mi jellemző az előadás zeneiségére?
A hazai alternatív zene egyik különleges képviselője, Kiss Erzsi a darab zeneszerzője, akivel korábban már dolgoztam együtt A kékruhás kislány története című előadásban. Sajátos zenei világa – amely magánhangzók furcsa összeszövéséből, többszólamú halandzsa nyelven szólal meg – tökéletesen megidézi azt az atmoszférát, amit szeretnék.
Milyen korosztálynak szánod az előadást?
A nagyóvodás korúaktól bárkinek. Az életkori sajátosságok, az előadás hossza, a mese bonyolultsága, a drámai helyzetek szempontjából úgy gondolom, ez a korosztály már kellően érett érzelmileg, hogy befogadja a látottakat.
Rózsa és Ibolya
A magyar népmese különböző változatainak, valamint Arany János, Arany László, Lakatos Menyhért irodalmi feldolgozásainak felhasználásával írta: Gimesi Dóra
Rendező: Bartal Kiss Rita
Díszlet-, bábtervező: Hoffer Károly
Zeneszerző: Kiss Erzsi
A zeneszerző alkotótársai: Dudás Zsombor, Pápai István
Koreográfus: Nagy Viktória Éva
Játsszák: Fehérvári Péter m.v., Hajdú Péter, Hell Krisztina, Kiss Gergely Máté m.v., Megyeri Béla, Nagy Mónika, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea
Színháztermi előadás: | 2.000 Ft / fő |
Játszószínházi foglalkozás: | 2.000 Ft / fő |
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: | 4.500 Ft / fő |
Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:
Színháztermi előadás: | 1.700 Ft / fő |
Játszószínházi foglalkozás: | 1.700 Ft / fő |
Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?
Iratkozzon fel hírlevelünkre: