4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov
Kövess minket:huen

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

huen

Hírek

Merjünk álmodni!

Feltöltve: 2016. szeptember 2.

Merjünk álmodni!


Röviden így foglalható össze legújabb előadásunk, az ÁLOMSZÖVŐ PENDULA üzenete, melynek bemutatójára szeptember végén kerül sor.

RUMI LÁSZLÓ rendezővel beszélgettünk.

 





Miért épp ez a mese?
A történet eredetileg mesekönyv formájában jelent meg Szegedi Katalin illusztrációival, melyre Asbóth Anikó igazgatónővel egymástól függetlenül találtunk rá. Első olvasásra megfogott a mese. Anikónak is megtetszett a történet, olyannyira hogy azonnal a színpadi megvalósításán kezdett gondolkozni. Én, a szerző, G. Szász Ilona javaslatára kerültem a képbe.

 

Mi adja az aktualitását a történetnek?
Talán a legfontosabb üzenete, hogy szeressük egymást, merjünk álmodni és engedjük játszani a gyerekeket. Felgyorsult körülöttünk a világ, oly mértéket öltött az agresszió, az automatizmus, a szokásokba való beleszürkülés, amely korábban nem volt jelen. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy felvegyük az elidegenedés ellen a küzdelmet.  

 

Az elidegenedés érzetét a gyerekek körében is tapasztalod? Másként kell megszólítani őket ma, mint egy-két generációval korábban?
A gyerekek „a génjeikben hordozzák” a játékot, később válnak csak pénzközpontú felnőttekké. Ugyanolyan erővel és energiával tudnak játszani ma is, mint akár száz évvel ezelőtt, csak a játékszerek változtak. Azért jó gyerekeknek előadást csinálni, mert a bennük meglévő játékosságra bátran lehet építeni.

 

Milyen bábos eszközök jelennek meg az előadásban?
Vegyes technikát alkalmazunk, az élőszínészi játék a hétköznapi realitás síkját, a bunraku típusú és az órajáték figurákra hajazó bábok az álmok világának szürrealitását, a fantázia birodalmát jelenítik meg.

 

A mese narratív elbeszélői technikája és lírai hangvétele hogyan adaptálható bábszínpadra?
Pendula kicsiAlapvetően a mesekönyvben ismert történetre építünk, ettől nem nagyon térünk el. A párbeszédeket, mivel dramatizált történetről van szó, jobban elmélyítettük. A mese líraiságának megőrzése tudatos cél, amelyet több síkon is megerősítünk. Az alkotótársaimat is ennek megfelelően válogattam össze. Kiss Tamás, pantomimművész kötött táncszerű koreográfiája, a Krulik Zoltán (a Makám Együttes zenekar tagja – szerk.) által teremtett zeneiség, a Balla Gábor tervezte díszlet és Sabina Šinko festői világa mind-mind ezt a lírai hangulatot hangsúlyozzák. Ugyanakkor az akció és a humor megjelenítését sem mellőzzük.

 

A mese egyik fontos üzeneteként említetted, hogy merjünk álmodni. Rumi László milyen álmokat dédelget az Álomszövő Pendula előadással kapcsolatban?
Az álmom, ami tulajdonképpen minden rendező vágya, hogy egyrészt időben elkészüljön az előadás, másrészt, hogy még szebb legyen, mint amit eredetileg elképzeltem róla. Rendszeresen előfordult már velem ugyanis, hogy miután a többi alkotótárs is hozzátette a maga tehetségét egy adott előadás létrejöttéhez, sokkal szebb lett a végeredmény annál, mint ami a fejemben korábban élt.

 

Tudsz erre példát mondani a saját pályafutásodból?

Nem tudok egyet, csak sokat, mert majdnem minden előadásnál megélem ezt. Az alkotás során egyszer csak szembesülök azzal, hogy ami egykor az ideák világában létezett a művésztársaim segítségével kézzelfogható valósággá válik. A színház illúziója a nézők szeme előtt közös térben és időben születik meg, előadásról előadásra. Ez maga a csoda, ahol sok ember „varázsképessége”, beleértve a befogadókét is összegződik, mert – hogy Babitsot idézzem – „mindenik embernek a lelkében dal van, és a saját lelkét hallja minden dalban. És akinek szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek.”

  

 

ÁLOMSZÖVŐ PENDULA

Bemutató: 2016. szeptember 24.


Valamikor réges-régen, dédanyáink idejében Palotás vidám városka volt. Vasárnap a tűzoltózenekar muzsikája kísérte a sétáló hölgyeket és urakat. A Rigójancsi cukrászdában fagylaltoztak, Vekni péknél vették a fahéjas kalácsot, Marie-nál vásárolták gyönyörű kalapjaikat, és a piac téren minden reggel elmesélték egymásnak  az álmaikat. Az ábrándos kis Pendula, a kalapos kisasszony, naplementekor odaült a főtéri kút mellé, és a felhőket bámulta, amelyek olykor virágra, máskor elefántra hasonlítottak. Ám egyszerre csak vége lett a vidámságnak, mert az Álomrabló Markoláb egy éjjel feneketlen zsákjába gyömöszölte az emberek színes álmait…

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!

 

Író: G. Szász Ilona

Báb- és díszlettervezők: Balla Gábor és Sabina Šinko

Zeneszerző: Krulik Zoltán

Koreográfus: Kiss Tamás

Rendező: Rumi László, Blattner-díjas


Játszó személyek: Asbóth Anikó, Fekete Gréta, Hajdú Péter, Herczeg Zoltán, Megyeri Béla, Nagy Mónika, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea
továbbá közreműködnek: Baditz Dávid, Kiss-Wágner Edit, Tordai Nikoletta


Muzsikusok:
Csonka László/Stefán Vivien, Czapp Ferenc, Papp László

 

 

Színháztermi előadás:1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás:1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2022 Minden jog fenntartva!