Hírek

Az előadásnak a mostani tulajdonképpen már a második bemutatója.

Tavaly végeztem a Marosvásárhelyi Egyetem bábszínész MA szakán, ahol a diplomamunka része volt egy egyszemélyes előadás létrehozása. A tanáraink kikötésére mindent magunknak kellett elkészíteni hozzá, a szövegtől a díszleteken és bábokon át a zenék kiválasztásáig. Viszont nem volt semmilyen megkötés a történet és a célközönség korának meghatározásában. Vágyam volt, hogy az elkészített vizsgaelőadás játszható legyen az anyaintézményemben, a Vojtinában is. Ovis korosztálynak szóló előadásban gondolkodtam, mivel hozzánk, a Játszószínházba nagy számban érkeznek 3-5 év közötti gyerekek. Marék Veronika A csúnya kislány című meséjét választottam vizsgaelőadásom alapjának. A diplomámat sikeresen megkaptam, az új évadban pedig a lehetőséget is, hogy az előadás színházi körülményekhez igazítva a Vojtina Játszószínházában is bemutatásra kerülhessen.

Sok minden változott az eredetihez képest?

 

Láposi Terkával, a Játszószínház művészeti vezetőjével sokat beszélgettünk, gondolkodtunk együtt, hogy valóban jól élhető és értelmezhető legyen a mese többrétegű üzenete. Az alapkoncepció teljes egészében megmaradt, a szövegek jó része is, de kerültek bele Terka által írt újabb részek is. Főleg a látványon kellett többet dolgozni, hiszen az első előadáshoz én készítettem mindent, s bizony nem vagyok bábkészítő. Ezért az eredeti látvány koncepcióját követve Terka egy új vizuális esztétikát talált ki az előadáshoz. A mostani bemutatóhoz itt, a Vojtina műhelyében készültek a bábok, díszletek, kellékek. Eredetileg felvételről ment zene, most Köllő Andrea színész-zenész kollégám csatlakozott az előadáshoz zeneszerző-zeneszerkesztőként, s muzsikál is a darabban, amelyet így ketten játszunk. Izgalmas alkotói folyamatot éltünk meg mindannyian, hiszen ebben az előadásban minden belülről született meg, a tervezéstől a kivitelezésig, a szövegtől a zenéig. Külsős munkatársaink nem voltak.

Miért ezt a mesét választottad?  

Olyan mesét kerestem, amelynek a története egyszerű. Azért volt fontos, hogy ne legyen bonyolult a cselekmény, hogy ne csupán annak színpadon való elmesélése legyen a feladatom. Gyermekkorom egyik szeretett története volt A csúnya kislány. Viszonylag egyszerű cselekményváza teret adott arra, hogy belekerüljenek az előadásba olyan jelenetek, történések, gesztusok, amelyek ugyan nincsenek a történetben, de a mese kibontását szolgálják. Ezért kerültek be például Nemes Nagy Ágnes és Weöres Sándor versek is. 

Mitől csúnya a kislány a mesében?

 

Mindenki így szólítja: Csúnya Kislány. És rászolgál a jelzőre, mert külseje rendezetlen, nem szeret mosakodni, fésülködni, ruháját gombolni és cipzárazni, rendet rakni. Ez még nem lenne akkora baj, de játszótársait sokszor gúnyolja és kicsúfolja. Mikor a játszótéri gyerekcsapat kitalálja, hogy jelmezbált rendeznek, kinevetik a Csúnya Kislányt, mert erdei tündér szeretne lenni. A kikacagás annyira fáj a kislánynak, hogy elhatározza, világgá megy. Elérkezik egy csodás erdőbe, ahol segít minden kicsi, bajba jutott élőlénynek és találkozik a sünnel, aki éppolyan tüskés kívülről, mint a kislány belül. A Csúnya Kislány útja során ráébred, hogy bizony ő is hibázott, mikor undok és csúfolódós volt a játszótársaival.

Milyen lesz az előadás látványvilága?

Az egyszerűségre törekedtünk. Egy gyerekszoba lesz a terünk, amely lehet akár otthon, akár az óvodában is. Ez a tér, s minden benne található elem bármivé át tud alakulni, ugyanúgy, ahogy a gyerekek fantáziájában a tárgyak vagy, ahogy bármelyik tárgy bábbá válhat a játékos kezében. A Csúnya Kislány és az ő erdejében megjelenő állatok plasztikusak, olyanok mint a gyermekszobában található babák, plüssállatok. A játszótér, lakótelep gyerekközössége síkban, képek formájában jelenik meg.

És a zene?

 

A vizsgaelőadással ellentétben élő muzsika kíséri, segíti és teszi teljessé a játékot. Sok-sok effekt lesz az előadásban, megidézzük például a város, az utca, a lakótelep zajait. A hangok, dallamok, effektek segítségével párbeszédbe kerülnek a tárgyak és a szereplők egymással. Ehhez Köllő Andrea különböző tárgyakat szólaltat meg a tepsitől a klarinétig.

A Játszószínház műsorán ritkábban szerepelnek műmesék.

Véleményem szerint egy kortárs műmesével ugyanúgy lehet dolgozni, mint egy népmesével. A gondolkodásmód a meghatározó egy előadás létrehozásában, hogy hogyan közelítünk a történethez, mit akarunk megmutatni belőle. A csúnya kislány egy varázsmese, hiszen egy belső utazásra megy a hőse.  Ebben a belső térben, sűrű erdőben, miután végrehajt három jótéteményt, találkozik a csodás sünnel, aki segíti őt rávezeti önmaga és mások elfogadására. 

–KJE –