4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov
Kövess minket:huen

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

huen

Hírek

Létezik egy pont, amikor nemet kell mondani, avagy Háromszor veri ezt kenden Lúdas Matyi vissza!

Feltöltve: 2015. április 27.

Interjú Perényi Balázzsal a Lúdas Matyi előadás rendezőjével

Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményét nem első alkalommal tűzzük műsorunkra. A zsarnokság felett győzedelmeskedő Matyi története először 1979-ben került bábszínpadunkra Giovannini Kornél rendezésében, később 1994-ben Pap Gábor elképzelései alapján valósult meg asztrál mítoszi keretben kibontva. Az idei évadban PERÉNYI BALÁZS rendezővel, drámapedagógussal vágtunk bele újra az elbeszélés színpadi megjelenítésébe.

 

Milyen fogalmak jutnak leghamarabb eszedbe a Lúdas Matyi történet kapcsán?
Leghamarabb a történetben szereplők nevei. Találó a Döbrögi elnevezés, hosszan lehetne arról beszélgetni, hogy vajon kinek mit jelent a „döbrögiség” fogalma. Aztán kérdések jutnak eszembe. Miért ilyen makacs, kitartó ez a fiú, Lúdas Matyi? Nemcsak a mesét, hanem a lélektani olvasatot is látom az elbeszélésben. Létezik egy fiatal, aki meg akarja váltani a világot, segíteni akar otthon, első próbálkozásai azonban visszautasításra találnak, ezért az őt ért sérelmeken csak akkor tud túljutni, ha igazságot tesz. Az előadás mindenféle mellékszál nélkül mutatja be ezt az utat. Ez az a tartalom, ami szerintem közölhető a gyerekekkel, akikben még működik a kérlelhetetlen igazságérzet.
Érdekes kérdés annak az elemzése is, hogy vajon ki a hős? Ki az, aki tesz is azért, hogy egy közösségben változzanak a dolgok? Foglalkoztat az anya Matyi közti kapcsolat is. Vajon miért nem megy vissza Matyi az anyjához? És amikor megteszi, hogyan változik a kettőjük viszonya?

 

Vannak korábbi kötődéseid a Lúdas Matyi történethez. Milyen emlékeket idéznek fel ezek benned?
Sokszor megfordultam diákszínjátszó fesztiválokon, ahol számtalan rossz Lúdas Matyi adaptációt láttam, zsűriztem. Dühítettek ezek a félreértett, felszínes színpadi megjelenítések, ezért elhatároztam, hogy én magam is megrendezem a diákjaimmal. Így született meg az eredeti mese továbbgondolásaként a Kill Döbrögi című előadás.
Lehetőségem nyílt az egri Harlekin Bábszínházban is színpadra vinni a Lúdas Matyit. A Fazekas Mihály által megírt történetet hűen követve Upor László dramaturggal közösen alkottuk meg a szövegkönyvet, melynek jellegzetessége, hogy a verbális megszólalások helyett a szituációkra helyeződik a hangsúly. Nem „beszélő fejek”, hanem „cselekvő bábok” szólalnak meg a színpadon emberi helyzetekben. A vojtinás produkcióban szintén Upor Lászlót választottam alkotótársnak.

 

Mennyiben értesz egyet azzal a sokak által felvetett problémával, miszerint Matyi igazságszolgáltatása „túlkapás” abban az értelemben, amikor háromszor veri el Döbrögit?
Ez egy mese, nem érdemes valós helyzetként elemezni. Annak az embernek, aki megnyomorítja egy kis közösség életét, bűnhődnie kell, és ezzel együtt végig kell járnia a maga kálváriáját. Önbíráskodás Matyi tette? Mondhatjuk azt is, hogy polgári engedetlenség. Létezik egy pont, amikor nemet kell mondani. Matyi ezt megteszi. Ez a visszautasítás fontos szerepet kap a történetben.
Sokan ironikusnak vélik, hogy a Fazekas Mihály által írt szövegben Döbrögi megjavul, a mesei közegben viszont hitelesen tud mindez megjelenni, mert olyan jó azt hinni, hogy a világ változtatható, csak egy ember kell hozzá, aki képes nemet mondani.    

 

Említetted, hogy az egri Harlekin Bábszínházban már rendeztél egy Lúdas Matyi előadást. Miben más a vojtinás megvalósítás?
Grosschmid Erik tervezőnek köszönhetően teljesen más világ jelenik meg, mint az egri előadásban. Az itt szereplő bábok színesebbek, markánsabbak, messzebbre hatóak, ezért erősebb, groteszkebb, vásáribb fogalmazást engednek meg. A színészi játék is egy kicsit eltér a korábbitól, hiszen mások veszik kezükbe a bábokat. A történet végigmesélésén, illetve Döbrögi és Matyi szituációinak kezelésén azonban nem változtattunk.

 

Az előadást általános iskolás alsó tagozatos gyerekeknek ajánljátok. Miért épp nekik?
A célközönség az 5-6 évesnél idősebb korú gyerekek. Ők már kellően érettek ahhoz, hogy megértsék a történetet, és befogadják az előadást, amelyet élőzenével és hangos effektekkel kísér egy három főből álló zenekar. Az óvodás korúak között előfordulhat olyan, aki túl zajosnak találná ezt, és megijedne, ráadásul a történet sem igen nekik való. Szinte reménytelen vállalkozás olyan előadást létrehozni, amely egyaránt szórakoztató és figyelemfelkeltő tud lenni az óvodás és iskolás korosztály számára, nem beszélve a pedagógusok, szülők igényeinek a kielégítéséről, akik a gyerekeiket a bábszínházba kísérik.  

 

Alkalmanként színházi nevelési feldolgozó óra követi az előadást, amely a látottakat értelmezve próbál egy-egy problémát körüljárni a gyerekek közreműködésével. Véleményed szerint az előadás milyen fókuszpontokat kínál egy ilyen feldolgozó órához? 
Harmadik, negyedik osztályban, azaz kilenc-tíz éves korukban a gyerekek nagyot változnak. Korábban egy abszolút, külsődleges morálban gondolkodnak, miszerint a bűnt, függetlenül attól, hogy szándékos vagy szándéktalan, büntetés követ, a felnőtt igazságossága megkérdőjelezhetetlen a számukra. Kilenc-tíz éves korukban merül fel bennük először, hogy a szülő is tévedhet, ezzel együtt az is elkezdi foglalkoztatni őket, hogy vajon mit tehetnek, tehetnek-e egyáltalán valamit ebben az esetben. Negyedik osztályos korukig hatalmas igazságérzettel bírnak, muszáj, hogy helyreálljon a rend a világban számukra.         
Idősebbek számára a mániás ember személyiségének problematikáját vetheti fel az előadás. Hogy teszi fel az életét valaki egy valamire? Miért nem foglalkozik mással?
Az anya-Matyi kapcsolata is elemzés tárgya lehet. Vajon miért csak azután tér vissza az anyjához Matyi, miután kiköszörülte a csorbát?

 

Drámatagozatos iskolákban tanítasz, több alkalommal rendeztél színházi nevelési előadást. Honnan az érdeklős a drámapedagógia iránt?
Eredetileg magyar-történelem szakos tanárként végeztem, a véletlen hozta úgy, hogy drámapedagógiával kezdtem foglalkozni. Volt persze némi előzménye annak, hogy végül itt kötöttem ki. Diákszínjátszó-körbe jártam fiatal koromban, ott tapasztaltam meg először mennyire nagyszerű dolog a színház, ez az érzés azóta sem változott bennem. Szeretem a munkámat.

 

Hogyan kerültél kapcsolatba a bábszínházzal?
Drámapedagógusként dolgozom, de időnként társulatok, kőszínházak kérésére előfordul, hogy rendezek is. Első ilyen jellegű munkáim egyike a KÁVA Kulturális Műhellyel és a Kerekasztal Színházi Nevelési Központtal volt, rendeztem azóta ifjúsági előadást Tatabányán és a Kolibri Színházban is.
Az egri Harlekin Bábszínház egykori igazgatójának, Lengyel Pálnak köszönhető, hogy közelebbi kapcsolatba kerültem a bábos műfajjal. Pali látva egy diákszínjátszó-fesztiválon a János vitéz című, nagy energiákat megmozgató előadásomat, meghívott magukhoz rendezni. Ebből a felkérésből született a Lúdas Matyi. Azóta a KÁVÁ-nak is rendeztem egy színházi nevelési foglalkozást, amelyben szintén bábokkal játszottunk, illetve a pécsi Bóbita Bábszínházban néhány évvel ezelőtt a Brémai muzsikusok történetének alapján a Tettyei muzsikusokat vittem színre. Ha jól számolom, a vojtinás rendezésem a negyedik bábos előadásom.

 

Más rendezői hozzáállást igényel egy bábelőadás színpadra állítása, mint amikor „élőszínészekkel” dolgozol?
Teljesen, már csak abból a szempontból is, hogy alapvetően különböző a ritmusuk. Sokkal energikusabban, dinamikusabban, könnyedebben próbálok, amikor „élőszínészeket” instruálok, bábelőadás rendezése esetén úgy érzem, annak a megszervezése, hogy ki mit fog meg, és mikor, megfegyelmezi az alkotói energiát.
Akármilyen próbafolyamatra érkezem mindig van egy erős gondolatom arról, mit akarok színpadra vinni, emellett mindig kíváncsi vagyok arra is, hogy vajon mit tesznek hozzá ehhez az elképzeléshez a színészek, tulajdonképpen belőlük dolgozom.
Az a tapasztalatom, hogy egy bábelőadás rendezőjének sokkal felkészültebbnek kell lennie, és pontosabban kell tudnia, mit akar látni egy „élőszínészekkel” dolgozó rendezőhöz képest. Az már más kérdés, hogy vajon mikor engedheti be a színészi invenciót, amitől az egész előadás életre kel? Rendezőként nem dönthetek el mindent egymagam, teret kell tudnom adni a színészeknek is. Nehéz ezt az egyensúlyt megteremteni.
A bábelőadások példaértékűek lehetnek a nem bábokkal dolgozó színházaknak a koncentráltság tekintetében. Nem lehet ugyanis olyan pillanat, amivel nem tudsz elszámolni, amikor nem tudod, mit csinálsz bábszínészként. Minden helyzet érvényességét meg kell teremteni, különben szétesik, meghal a báb.

 

Milyennek tartod a bábszínházak szakmai felkészültségét?
Nagyon komolynak látom azt az utat, amit bejártak. Nem egypólusú az ország bábmezőnye, hat-hét olyan társulat is működik, akiktől évente lehet várni értékes alkotásokat. Az idei POSZT válogatójaként erős szándékom volt, hogy bábelőadásokat is beválogassak, de nem volt szerencsém, mert azok, amelyeket a legértékesebbnek tartottam többnyire felújítások voltak. A vojtinás A kis December király, a szombathelyi Baltasar Espinosa, a budapesti Tíz emelet boldogság, és a kecskeméti Hamupipőke című előadások nyerték el leginkább a tetszésemet.  

 

Milyen színház áll hozzád közel?
Ami megszólít, közölni akar valamit, kérdéseket tesz fel, és számol azzal, hogy a néző milyen problémákkal birkózik épp. Az a színház is közel áll hozzám, amely nem feltétlenül a mély tartalmi mondanivalójával kíván nézőként bevonni, hanem a fergeteges játékával, energiájával. Bármilyen műfajú előadást szeretni tudok, ha azon érzem az alkotók közlésvágyat, örömjátékát.

 


 


Perényi Balázs

Drámapedagógus, rendező

Drámapedagógusként dolgozik az év nagy részében, évente egy-két alkalommal azonban kőszínházak, bábszínházak felkérésére rendez is. Jelenleg a Színház- és Filmművészeti Egyetem DLA hallgatója, valamint az intézmény színházi nevelés képzésének, és a Pannon Egyetem kurzusának oktatója. Színházzal foglalkozó cikkei, kritikái 1996 óta jelennek meg különböző szakfolyóiratokban. Az idei Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) versenyprogramjának válogatója volt Balogh Tibor kritikus mellett. Három lányával és feleségével Budapesten él.

 


 


Lúdas Matyi

Bemutató: 2015. április 11.

Fazekas Mihály Lúdas Matyi című elbeszélő költeményét színpadra alkalmazta:

Upor László

Rendező: Perényi Balázs

Tervező: Grosschmid Erik

Zeneszerző: Czapp Ferenc

Rendezőasszisztens: Sinka Judit

Fénytechnikus: Ágh András, Barta Zoltán

A bábokat, díszleteket és jelmezeket készítette: Grosschmid Erik, Nádasiné Szegedi Éva, Kissné Kati és a Borsos család

Játsszák: Hajdú Péter, Hell Krisztina, Kiss Gergely Máté m.v., Nagy Mónika, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea

Zenei közreműködők: Czapp Ferenc, Csonka László, Papp László

 

 

Színháztermi előadás:1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás:1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2022 Minden jog fenntartva!