Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

Egy tizenöt éves lázadó kamasz szemével látom a világot.

Feltöltve: 2013. november 27.



Rendez, tervez, zenét szerez és játszik… mindez egy személyben HOFFER KÁROLY, aki a sok szerep közül most a Rózsa és Ibolya című előadás tervezőjeként mutatkozik be nálunk.

 

 

 

 

Idén nyáron diplomáztál a Színművészeti Egyetem színművész-bábszínész szakán. Hogy érzed magad az iskola falain kívül?
Nem nagyon fogom még fel ezt az állapotot. Az egyetemen annyit dolgoztunk, hogy azt gondoltam ennél csak könnyebb lesz majd végzés után, de tévedtem, rengeteg a munka, nem panaszkodhatom. Ami tényleges különbség az iskolai évekhez képest – ahol a kísérletezés szabadságát élveztük – a munkáltató elvárása, ami érthető, hiszen a hivatásos bábszínházaknak négyéves kortól a felnőtt pedagógusig minden igénynek meg kell tudnia felelni. Nem nagyon látok bele a rendszerbe, még csak tanulom a műfaj intézményi működését. 

Nagyon örülök annak, hogy egy időre kiszakadtam a budapesti létből, és itt nálatok dolgozhattam. Szeretem a Budapest Bábszínházat (2013 óta a társulat tagja – szerk.), de az a fajta kollektív együttlét, amit nálatok tapasztaltam, hogy a különböző szekciókban dolgozók összejárnak, beszélgetnek, nálunk nem tud megvalósulni.    



Kari-1Alig fejezted be az egyetemet máris ismert lettél a szakmában rendezőként és tervezőként egyaránt a Semmi című előadással.
(Az interjút követően nem sokkal az előadás elnyerte a Színikritikusok Díját a 2012/2013-as évad legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriában. – szerk.) Mindemellett zeneszerzőként és zenészként is bizonyítottál már. Honnan gyökerezik ez a sokoldalúság?
A dolgokat a maguk komplexitásában szeretem látni, ezért is kezdett el érdekelni a rendezés. Vizuálisan gondolkodom többnyire, aminek szöveg szinten történő kibontásában nagy segítségem Gimesi Dóri, dramaturg.
A rajzolás és a zene mindig is érdekelt. Kapuváron születtem 1985-ben, a soproni Líceumban érettségiztem, de mellette tizenkét évet tanultam zeneiskolában hegedülni, saját vonósnégyesben játszottam. Amikor a továbbtanulásról kellett dönteni, választanom kellett, hogy milyen irányba indulok el. Döntöttem, és felvételiztem az Iparművészetire és a Képzőművészetire, de egyikre sem vettek fel. A képet készítette Éder Éva           Így kerültem Szombathelyre, ahol 2007-ben végeztem a főiskolán tanító-rajztanár
szakon művészetpedagógia és népi kismesterségek képzéssel kiegészítve. Itt találkoztam először a bábbal, mint műfajjal, amely mindent magába olvasztott, ami engem érdekelt. A diploma után 2007-ben egy évadot a Kolibri Színház stúdiójában töltöttem. A tanáraim Szívós Károly, Török Ágnes, Tóth József rugdostak el a Színművészeti felvételijére, ahol 2013-ban végeztem színművész-bábszínész szakon. A következő évtől pedig a doktori képzésben szeretném továbbfolytatni a tanulmányaimat, a zene dramaturgiai szerepét vizsgálva a bábszínpadon. Az egyetem elvégzése után a Budapest Bábszínház társulatának tagja lettem, ahol rendezek, tervezek és játszok is. A zenélés sem maradt abba. Az osztálytársaimmal együtt alapított Hups Crew nevű formációban hegedülök, akikkel közösen egy bábetűdökből álló előadást is létrehoztunk, Jam címmel.

Mely terület áll hozzád a legközelebb az előbb említettek közül?
Kevésbé érzem magam elhivatott színésznek, a rendezés sokkal jobban foglalkoztat az utóbbi időben. Az egyetemen át szerettem volna jelentkezni bábrendező szakra, de nem volt rá lehetőség. Akármilyen területen is dolgozok azonban, mindig számtalan kérdést fogalmazok meg az épp aktuális munkáról. Színészként azt a kapcsolódási pontot keresem, ami összeköt engem személyesen a szereppel. Nem hiszek abban, hogy külön lehet választani a szerepet és a szerepet formáló színész személyiségét, hiszen a színész saját magából dolgozik. Az egyetemen Zsótér Sándortól tanultunk sokat arról, hogyan lehet a színpadon sallangok nélkül létezni.



Ezt az elvet követed színészként és rendezőként is?
Amikor a Semmit rendeztem figyeltem arra, hogy ne egy az egyben mutassak be valakit olyannak, amilyen. Az emberek hibáznak, nem szentek, de mindenkinek megvan a maga igazsága a saját rendszerén belül, épp ezért nehéz mérlegre állítani bárkit is külső szemlélőként. Gimesi Dóritól tanultam szintén azt az igazságot, hogy az emberekről nem állítani kell, hanem kérdéseket kell feltenni. Egy tizenöt éves lázadó kamasz szemével látom a világot. A kedvenc mondatom az, hogy „nem tudom”. Megpróbálom figyelni az embereket, és a látottakat visszaforgatni a munkámba.    



Ha mindenkinek igaza van, akkor az igazság relatív fogalommá válik.
Attól, hogy mindenkinek igaza van a saját rendszerén belül, még nem kérdőjeleződik meg egy egyetemes igazság létezése. Katolikus családban nőttem fel, rendszeresen jártam misére, nem külső kényszer hatására. Egyre jobban elkezdett azonban zavarni, hogy egyes papok a prédikációjukban kinyilatkoztatnak, a tutit akarják megfogalmazni. Nem hiszek abban, hogy bárki is képes erre, sokkal izgalmasabbnak találtam azoknak a fiatal papoknak a mondanivalóját, akik kérdéseket tettek fel. Azt gondolom, hogy egy olyan rendszer vesz bennünket körül, amit mi nem látunk át, csak feltételezéseink lehetnek róla. Az egyetemen az egyik vizsgaelőadásom épp erről a feltételezésről szól, arról, hogy vajon mi emberek hogyan képzeljük el Istent.

 

Milyen további munkák várnak rád a közeljövőben?
A legközelebbi bemutatóm, október 18-án lesz, Az iglic, a Budapest Bábszínházban Tengely Gábor rendezésében.
2014 januárjában kerül színre a Trisztán és Izolda szintén a BB-ben, melynek bábtervezője vagyok.
Márciusban pedig Kolozsi Angéla: Unokák a polcon című darabjában kezdek próbálni, melyet Schneider Jankó rendez.
Kecskeméten bábszínészekkel és egy szimfonikus zenekarral fogom színpadra állítani Muszorgszkij Egy kiállítás képei című művét, melynek rendezője és tervezője is vagyok egy személyben. Az előadás bemutatója: 2014. március 14.
Jövő áprilisában Gimesi Dórival dolgozunk újra együtt. Az előadás az idősekről szól majd road movie stílusban.  

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu