4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov
Kövess minket:huen

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.

href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

huen

Hírek

„Egy művészettel foglalkozó embernek feszegetnie kell a határait.”

Feltöltve: 2016. március 16.




A LOMTALANÍTÁS – kamasztörténetek című színházi nevelési előadás expresszív látványvilággal fogalmazza meg a kamaszok és szüleik közti kommunikációs problémákat. A produkció tervezője igazi színházi ember, akinek tervezőként, rendezőasszisztensként, világosítóként, színészként szerzett tapasztalatai komplex látásmódban összegződnek. PIGNITZKY ÁDÁM-mal beszélgettünk.

 

A fényképet készítette: Patka Barnabás

 

 

Kezdetek
A szegedi születésű 27 éves fiatalember érdekes hangzású név birtokosa, melyet lengyel nemesi felmenőknek köszönhet. Középiskolai tanulmányát Esztergomban a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban végezte, mindeközben a helyi színjátszó körben tervezői, rendezőasszisztensi feladatokat látott el, melyek meghatározó élményt jelentettek számára a pályaválasztás döntésekor. Kreativitását és a művészetek iránti fogékonyságát bevallása szerint óvónő édesanyjától örökölte. Életének mindig is fontos része volt a festészet, mégsem akart soha festőművész lenni. Ehelyett Kaposvárott látványtervező szakon végzett 2012-ben Gyarmathy Ágnes, Menczel Róbert osztályában. Az egyetemi éveket elméletorientált, kőkemény időszakként jellemzi.

 

Útkeresés
Az egyetem elvégzését követően Budapesten próbált szerencsét. Színházzal szeretett volna foglalkozni, és a tervező szakmában elhelyezkedni. Olyan színházi közegben érezte mindig is jól magát, „ahol kreatív emberek csapatmunkája folyik. Ahol mindenki azt adja magából, amihez a legjobban ért, ezzel járulva hozzá az előadás sikeréhez.” – összegzi.

Bár volt némi tapasztalata – másodévesként a Katona József Színház Sufnijában Gorkij Lószúnyog című novellájából Lengyel Ferenc színész, rendező által színpadra alkalmazott monodráma látványát tervezte és kivitelezte – mégsem rendelkezett kellő gyakorlattal ahhoz, hogy egy kőszínház leszerződtesse.

Végül Ilyés Lénárd színész ismerőse ajánlásával a Formanek Csaba vezette Radikális Szabadidő Színház társulatához csatlakozott, ahol világosítóként, díszlet- és jelmeztervezőként, alkotótársként, egyszóval „mindenesként” segítette az alternatív csapatot három éven át. A rengeteg munkát igénylő elfoglaltság azonban egy idő után nem adott fejlődési lehetőséget számára, ezért továbbállt.

Színész évfolyamtársai által alapított k2 Színházhoz szegődött. A csoport több produkciójában is részt vett elsősorban tervezőként. Erre az időszakra esik a Mozgó Világ folyóirat megszűnését feldolgozó előadás, melyet minimalista látványvilág megvalósításával az ő tervei alapján állított színpadra a csapat. „A túlságosan leillusztrált díszlettel szemben a praktikusságot szeretem. Vigyázni kell arra, hogy a díszlet ne szaladjon túl az előadáson, mert akkor effektté válik, és a mondanivaló rovására megy.” – fejti ki véleményét az egyszerűség mellett.

A k2 Színházhoz kapcsolódó további munkái tervezőként a Stúdió K Színházzal koprodukcióban készült Bakfitty előadás, valamint az idén januárban bemutatott Röpülj, lelkem! című operett, melyben tőle szokatlan módon színészként lép színpadra saját magát alakítva.

Honnan ez a kísérletezési vágy? „Egy művészettel foglalkozó embernek feszegetnie kell a határait, hogy ne ismételje önmagát. Az a generáló erő, ha folyamatosan kétkedik magában, új lehetőségeket keres.” – válaszolja. Ugyanakkor azt is hozzáteszi, hogy túl van már azon az időszakon, amikor minden érdekelte, úgy érzi, a háttérmunkában tud leginkább kiteljesedni, abban szeretne jobban elmélyedni, szívesen kipróbálná magát egyúttal rendezőként is.

Egyre kevésbé köti le a klasszikus értelemben vett mai magyar kőszínház. Arra a kérdésre, hogy milyen színház áll hozzá közel, saját kísérleti fázisban lévő előadását hozza példának, melyet Pázmány Virág látványtervezővel közösen találtak ki tavaly nyáron. A színészek nélküli projekt lényege, hogy különböző alakú mozgatható díszletelemekre figurális formákat vetítenek, amellyel egy történetet mesélnek el. Azok az előadások érdeklik továbbá, amelyekben a test fizikumának a jelenléte a domináns a szöveggel szemben.

Az alkotás során fontosnak tarja, hogy egy nyelvet beszélve tudjanak gondolkozni és dolgozni a próbafolyamatban résztvevők. Lényeges számára a visszajelzés, „…nem azért mert bizonytalan vagyok, hanem mert több kreatív ember gondolatcseréje szükséges ahhoz, hogy a dolog előre lendüljön.” – fejti ki véleményét.

 

Első bábszínházi tervezés
Bár voltak korábban bábos tervezései, bábszínházi felkérésnek most először tesz eleget. Tizenéves korában nagy hatással volt rá a Budapest Bábszínház Kékszakállú herceg vára című előadása, melyet azóta is katartikus élményként emleget. Akkor szembesült vele igazán, milyen kifejezőerővel bír ez a műfaj.

A Lomtalanítás színházi nevelési előadás többféle szempontból is közel került hozzá. Egyrészt a történet miatt, melyben saját „zűrös” fiatalkorára ismert rá, másrészt a tervezés kapcsán, melyben fontos szempont volt a báb- és élőszínházi igények együttes figyelembevétele. Mivel a viszonylag szűk térben játszódó előadást a nézők körbe ülve nézik, követelményként jelentkezett a funkciószerűség. Olyan látványt igyekezett tervezni, amely metaforikusan is értelmezhető kellékek atmoszférateremtő helyszínéül szolgál.  

lomtalanitas 23A tér központi eleme egy nagy láda, amely olykor paravánként, búvóhelyként vagy a dolgok elrejtéséül szolgál. Egy szennyes kosár, egy fogas és egy óriási kendő is helyet, szerepet kapott az előadásban, mindegyik azon túlmenően, hogy használati tárgy, másodlagos jelentéssel is bír. A felnőttek világát tükröző bekoszolt díszletelemek markáns hangulatot árasztanak. Azt a kettősséget hivatottak jelezni, amely a felnőttek egyet nem értése és kimondott szavaik között feszülnek.

 

Lomtalanítás 56

 

Az előadásban szereplő óriás bábok, és kesztyűsbábok arca afrikai törzsmaszkokhoz hasonlíthatóak. „Mivel nem fejeznek ki érzelmet, és nincs karakterük, rémisztő, ijesztő hatást keltenek. A szülők, akik állandóan csak piszkálják a kamaszokat, démonikussá válnak ettől, a fiatalok arcát pedig, akik ebben a korban tanulják meg a képmutatást, maszkszerűvé teszi.” – összegzi a tervezői munkát a fiatal alkotó.

 

 

 

 

 

Színháztermi előadás:1.200 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.200 Ft / fő
Felnőttelőadás:1.200 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:3.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.000 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2022 Minden jog fenntartva!