Hírek
Feltöltve: 2016. szeptember 14.
Szeptemberben új társulati taggal bővült bábszínházunk. Az ÁLOMSZÖVŐ PENDULA címszereplőjeként bemutatkozó FEKETE GRÉTA idén végzett a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem bábszínész szakán. A Debrecenben született fiatal lány első szerepének tapasztalatairól, egyetemi tanulmányáról és a bábszínészetig vezető útjáról mesélt.
Ez az első munkahelyed?
Leszámítva, hogy középiskolásként szerepeltem néhány előadásban a Csokonai Nemzeti Színházban – a Mária című musicalban, az Ember tragédiája és a Kóbor csillag című előadásokban – ez az első teljes munkaidős állásom.
Mikor döntötted el, hogy bábszínész leszel?
A marosvásárhelyi egyetem bábszínész szakának elvégzése előtt semmilyen elképzelésem nem volt a bábos szakmáról, a színház viszont mindig is érdekelt. Nyolc éves koromban láttam egy előadást, a Micimackót, amit gyerekek adtak elő. Nagyon megtetszett, és azt mondtam, én is ilyet akarok csinálni. Attól fogva színész szerettem volna lenni.
A Kinizsi Pál Általános Iskolában a Nánási Sándor vezette Abakusz Színjátszó Kör tagja lettem. Ezután az Ady Endre Gimnázium dráma tagozata következett. Érettségi után azonban egy kicsit elbizonytalanodtam, hogy valóban a színészettel akarok-e foglalkozni. Ez az első felvételiken meg is látszott. Nem sikerült egyből bejutni művészeti egyetemre, így valami más kreatív szakma után néztem. Egy évre Budapestre költöztem, és belekezdtem egy OKJ-s lakberendezői tanfolyamba, valamint a Werk Stílus és Kommunikációs Akadémia stylist képzésébe. A színházi levegő azonban nagyon hiányzott, úgyhogy újra megpróbáltam a felvételit, ezúttal Marosvásárhelyen is. Mivel itt párhuzamosan indult prózai színész és báb tagozat, mindkét szakra jelentkeztem. A sikeres felvételinek köszönhetően végül a bábos osztályba kerültem, aminek így utólag is sokkal jobban örülök, bár akkor még fogalmam sem volt, mibe csöppentem.
Milyennek élted meg az egyetemi képzést?
Mielőtt az egyetemre kerültem azt gondoltam, hogy széleskörű tudásanyaggal és technikával ismerkedem majd meg, melyet akkor is biztonsággal fogok tudni használni, ha már nem lesznek mellettem a tanáraim. Ugyan többé-kevésbé megvalósította az elvárásaimat az egyetem, mégis azt érzem, sok elmulasztott lehetőség kísérte a három évet.
A bábos szak viszonylag új képzés az egyetemen. Kétévente indul, egyik évben magyar, másik évben román nyelven. Az osztályunk valamennyi tagja Magyarországról jött. Kilencen kezdtünk, nyolcan végeztünk. Hárman hivatásos bábszínháznál dolgoztak tanulmányaikkal párhuzamosan, azaz folyamatosan ingázniuk kellett, ami megnehezítette a közös vizsgaelőadásainkra való felkészülést.
A többi szaktól kissé elszeparálva, a főépülettől távol egy önálló, jól felszerelt épületben töltöttük a mindennapokat.
A főszakot vezető tanáraink, akiktől a bábelméletet és a gyakorlatot tanultuk, összesen hárman voltak. Ehhez a körhöz kapcsolódott időnkét néhány vendégtanár.
A három év alatt különböző hangsúllyal ugyan, de valamennyi bábtípussal megismerkedtünk. Tanulmányaink legnagyobb részét a kesztyűsbáb töltötte ki, mert repertoáron tartott klasszikus vásári bábelőadást készítettünk. Sajnos a többi bábtípusra nem jutott ennyi idő, csak egyszer-kétszer játszott vizsgaelőadást hoztunk velük létre.
Hozzám legközelebb a bunraku áll, mint bábtípus, bár mára már a vásári bábozás és a marionett is a szívemhez nőtt.
Változtatott-e az egyetem a szemléleteden?
Mindenképp. Megtanultam „bábosan” gondolkozni. Most már sokkal izgalmasabbnak találom ezt a műfajt, mint a prózai színházat. Az egyetem másik pozitív hozadéka, hogy megtanított saját lábra állni, felkészített bennünket önálló előadások létrehozására, elsajátíthattam a bábkészítés alapvető fogásait. Az államvizsga előadásra már én magam készítettem el a bábjaim. Köztük szerepelt egy bűvész muppet figura, akinek a segítségével egy bűvész trükköt mutattam be a nagyérdemű államvizsga bizottságnak.
Az egyetem végére a saját hitvallásomat is sikerült megfogalmaznom a bábszínház kapcsán: A jó bábszínház olyan is lehet, mint egy tökéletes bűvész trükk. Varázslatos. Ilyenkor a néző felfüggeszti azt a tudását, hogy, amit lát az a valóság része, és ilyenkor megtörténik a csoda.
A most készülő előadás címszerepét játszod, Álomszövő Pendulát. Mi az, ami közös bennetek?
Pendula egy korombeli fiatal lány – talán kicsit azért fiatalabb – aki azért küzd, hogy az emberek ne legyenek egyformák, elfásult robotok. Hozzá hasonlóan én is fontosnak tartom, hogy az életben észrevegyük, és foglalkozzunk a különleges dolgokkal, mert alapvetően meghatároz bennünket a környezetünk. Én például nagyon fontosnak tartom a biztonságos, nyugodt, szép otthon megteremtését. Egy olyan lakásban, ahol egymáshoz nem illő bútorok összevisszasága uralkodik, amik csak kényszerből kerültek oda, és nem az otthonosságot fejezik ki, rossz lesz az ott lakók közérzete. Ha viszont törekszünk az otthonosság kialakítására, és egy olyan kis zugba érkezünk haza a mindennapok kuszaságából, ami megnyugtatóan hat ránk, máris pozitívabban kezdjük látni a világot, és ez energiát adhat arra, hogy ne csak a hétköznapok rutinjait kövessük.
A mese negatív hőse, Markoláb, aki elrabolja mások álmait, attól gonosz, hogy nincsenek saját vágyai, céljai. Pendula felismerve ezt, sző neki egy saját álmot, amitől Markoláb jobbá válik. Hasonlóan működünk mi emberek is. Aki az életbe belefásult, az mások mindennapjait is megkeseríti. A pozitív célok – legyenek azok bármekkorák – fontosak és kellenek az életünkbe.
Te mit teszel azért, hogy elkerüljön a fásultság veszélye?
Az életembe belépett a nagy szerelem. A közös jövő építése számos lehetőséget kínál arra, hogy az élet szépségeire odafigyeljünk és megőrizzük azokat. Egyébként pályakezdő fiatalként próbálom kialakítani az életteremet, célokat tűzök ki magam elé. Szeretnék egy egyéni előadást készíteni, valamint közös előadást is tervezünk a párommal, aki bűvész, úgyhogy igazán érdekes feladat lesz számomra a közös produkció megvalósítása. Szabad időmben ékszereket tervezek, és kézműves termékeket készítek, amihez szeretnék majd kialakítani egy önálló arculatot is. De mindenekelőtt leginkább most figyelek. Nézem, hogy működnek a dolgok.
Színháztermi előadás: | 2.000 Ft / fő |
Játszószínházi foglalkozás: | 2.000 Ft / fő |
Vojtina családi bérlet (4 előadás) (felhasználható négy vasárnapi előadásra vagy játszószínházi foglalkozásra): | 5.000 Ft / fő |
Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:
Színháztermi előadás: | 1.700 Ft / fő |
Játszószínházi foglalkozás: | 1.700 Ft / fő |
Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?
Iratkozzon fel hírlevelünkre: