Hírek

Az Aliz, a lány, aki követte a fehér nyuszit előadáscímet hallva sokunk eszébe ötlik Lewis Carroll Alice Csodaországban című meséje. Mennyire építkezik az eredeti történetből a ti munkátok?
A cselekményét tekintve teljes egészében ezen alapszik, valamint beemeltünk egy-két szereplőt – konkrétan egy hód ikerpárt – a szerző későbbi munkájából, a logikusabb világot bemutató Alice Tükörországban című meseregényből is.  
Mindkét mesében hangsúlyos a verbális gondolkodás, mely szövegként olvasva izgalmas ugyan, de színpadon megjelenve kevésbé hatásos. A regény összefoglalását szem előtt tartva ezért arra törekedtünk Végh Ildikódramaturggal, hogy a mese játékos, humoros, akciódús jeleneteit írjuk bábszínpadra, melyek kellően le tudják kötni a gyerekek figyelmét anélkül, hogy közben meghazudtolnánk az eredeti történetet.

Mi fogott meg a mesében?
Gyerekkoromban találkoztam először Aliz történetével. Akkor inkább az egyes szereplők és a jelenetek furcsasága fogott meg, mintsem a konkrét történet, felnőttként tudtam csak egészként értelmezni. A groteszk, szürreális világa mindig is vonzott, amely bábszínpadon – a műfaj sajátosságai okán – érdekesen és sokszínűen megmutatható. Elsősorban ezért vállalkoztam arra, hogy megrendezzem.

A mesének számos feldolgozása született sokféle műfajban. Ez előny vagy hátrány?
A mi bábelőadásunk alapötlete a tervezővel Grosschmid Erikkel való közös beszélgetésünkből született. Egyáltalán nem befolyásolt az, hogy korábban milyen feldolgozások születtek.  Mindegyik adaptáció alkotója a saját világlátását tette hozzá, és ettől mindegyik más.
A meseregény különlegességét bizonyítja egyébként, hogy ilyen töretlen hatással bír még napjainkban is. A különböző művészeti ágak mellett a természettudományt is megihlette. Bizonyos jelenségek a mese egy-egy szereplőjéről kapták a nevüket.    
Ahogy a mű maga, a szerző személye sem mindennapi. Kevesen tudják például, hogy Lewis Carroll eredeti foglalkozását tekintve matematikus volt ugyan, de anglikán papként és fényképészként is ismerték. Az Alice csodáiról szóló történeteket pedig eredetileg három 10 év körüli lánytestvérnek kezdte mesélni egy közös kirándulásuk alkalmával, akik közül az egyiket Alicenak hívtak.

Hogyan követi a rendezői koncepciót a látvány?
A történet groteszkségét az adja, hogy a szereplők és a helyszínek hasonlítanak ugyan a való világra, apró részleteiket tekintve azonban eltérnek attól. Ennek a másságnak a megjelenítését fekete-fehér színek használatával képzeltük el. Aliz sárga szoknyáját leszámítva, aki a realitáshoz kötődő egyetlen figura ebben az álomszerű zűrzavarban, az összes jelmez és díszletelem fehér színű, fekete kontúrral kiegészítve. Az így karikatúrákká váló mesehősök egy mesekönyv illusztrációira emlékeztetnek.
A fehér szín jelentésén túl fontos funkciót is ellát. Vetítési felületté válik azokban a helyzetekben, amikor az álomszerű hangulatot szeretnénk még jobban elemelni. Természetesen nem az a cél, hogy a vetítés a színpadi hatást helyettesítse, feladata az illúziókeltés megsegítése, az atmoszférateremtés megerősítése. Aki esetleg látta a 2012-ben bemutatott Boldog képek című előadásomat, melyben hasonló technikával dolgoztunk, könnyebben el tudja képzelni, amiről most beszélek.   

A színészi játékot is stilizáltan kell elképzelni?
Pontosan. Az Alizt alakító Hell Krisztinán kívül minden színész több szerepben is feltűnik, melyek hol egész alakos jelenlétet, hol bábmozgatást igényelnek. Bábos módon gondolkodom akkor is, amikor „élő szereplőkként” instruálom a színészeket. Ez legszembetűnőbben a karakteres, stilizált mozgásban jelenik meg, melynek megvalósításában Juhász Anikó koreográfus munkája jelent nagy segítséget. Az előadás zenei világa bizarr énekeivel, furcsa hangeffektusaival színezve szintén ezt a szürreális hatást erősíti. Bakos Árpád zeneszerzővel már régóta ismerjük egymást, sok közös munkánk született, többek között, amit a debreceni közönség is láthatott, a Mátyás kerál neve napja, valamint a Tótágas című előadások.
A színészekre tehát összetett feladat hárul, mindenki megtalálja benne a kihívást.

Milyen korosztálynak szánod az előadást?
A nagyóvodás és kisiskolás korú gyerekeket célozzuk meg, de azt gondolom, hogy a kisebbeket is képes lesz elvarázsolni az előadás. Biztos vagyok abban, hogy az érdekes képi világ, amit kitaláltunk, hatással lesz rájuk, még ha esetleg a történetet nem is tudják maradéktalanul végigkövetni.  

Aliz, a lány, aki követte a fehér nyuszit
Lewis Carroll ALICE CSODAORSZÁGBAN és ALICE TÜKÖRORSZÁGBAN című meseregényét bábszínpadra alkalmazta: Végh Ildikó
Rendező: Bartal Kiss Rita
Tervező: Grosschmid Erik
Zeneszerző: Bakos Árpád
Koreográfus: Juhász Anikó
Technikai munkatárs: Harsányi Ferenc
Szereplők: Czapp Ferenc, Hajdú Péter, Hannus Zoltán, Hell Krisztina, Nagy Mónika, Telenkó-Oláh Tímea

Bemutató: 2013. február 2. (szombat) 15.00