Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

,,A kevesebb néha több.”
avagy interjú Czapp Ferenc zeneszerzővel

Feltöltve: 2022. december 14.

A halász meg a nagyravágyó felesége című előadásunk zeneszerzőjével, és bábszínházunk társulati tagjával, Czapp Ferenccel olvashattok interjút. Különleges zenei világ alkotja a tiszai környezetbe adaptált produkciót, megzenésített Petőfi-verseket hallunk, kórusszerű hangzásvilággal. Czappával a zenei világról, Tiszáról, és az előadás lelkéről beszélgettünk.

,,A kevesebb néha több.”
Czapp Ferenc és Nagy Mónika

Te melyik ponton kerültél bele az alkotómunkába? Hogyan kezdtétek el a zenei koncepció kidolgozását?
Czapp Ferenc: Markó Róbert, az előadás írója és rendezője zeneszerzőként kért fel a produkcióba: mivel zenészként már dolgozott velem, ezért az előadásban élő zenét képzelt el. Ezt a jelenlegi körülmények között nem volt könnyű kivitelezni, de ahogyan az lenni szokott, a szorult helyzetekből sok esetben jobban kerül ki az ember, mint a megszokott rutinokból, mert rendhagyó megoldásokkal lehet csak ilyen esetekben helytállni. Így az eredetileg tervezett három zenész helyett két hangszeressel kellett megoldani az élő játékot, ami nem volt könnyű, sőt, helyenként borította a zenei koncepciót is, de a végeredménnyel teljesen elégedett vagyok. Így egy zongora, egy gitár és az énekek viszik az előadás zenéjének fő gerincét. Amikor Robi kész lett a végleges szövegkönyvvel, én valójában akkor léptem be az alkotómunkába. Akkor találtuk ki, hogy miként jelenjenek meg a zenék az előadásban és a különböző pontokon milyen funkciókat töltsenek be. Az nekem egy külön ajándék, hogy a megzenésített versek az előadás szinte egészében olyan kiállások, melyekre a figyelem osztódása nélkül lehet koncentrálni. Az már az alkotómunka elején megfogalmazódott, hogy a dalok, azaz a megzenésített versek kiállásokként szólaljanak meg az előadásban és a humorral és drámaisággal teli karaktereknek, illetve szituációknak ezeken a pontokon kell érzékelnünk az érzelmi mélységeiket, komolyságukat, valamint ezek a pillanatok szolgálnak arra, hogy mélyebben megismerjünk egy figurát, vagy a rá ható történés minőségét. 
A versek megzenésítése egy szép feladat, még akkor is, ha kifejezetten sok szempontnak kell megfelelnie. 

Milyen szempontoknak?
Cz.F.: Ugye itt nem arról van szó, hogy szabadon megzenésíthetek egy általam választott  verset, hanem az alkalmazott zeneszerzésnek megfelelően az előadáshoz választott versekkel kell dolgozni és a végeredménynek maximálisan szolgálnia kell az előadás egészét, sőt azon belül is meg kell teremteni egy belső zenei ívet, minden egyéb tényező figyelembevételével, mint például a dalokat előadó színészek hangterjedelme, az adott jelenet mondanivalója stb., ami nem sérülhet. 

Czapp Ferenc és Czapp Ferenc Gergő

A fiaddal, Czapp Ferenc Gergővel ti ketten vagytok az előadás zenészei.
Cz.F.: Igen, most nyílt először lehetőség arra, hogy a fiammal, Gergővel szerepeljünk egy előadásban zenészként, ami fantasztikus élmény. Kifejezetten jó érzés látni azt, hogy a fiatalabb generáció is nagy felelősségérzettel bír, amikor feladatot kap, és hogy már fiatalon képesek egy nagyfokú összeszedett koncentrációra, illetve a tehetségnek és a művészi érzékenységnek sincsenek híján. Nem utolsósorban itt is szeretném megköszönni a Kós Károly Művészeti Szakgimnázium tanárainak a toleranciáját, mert a próbafolyamat és az előadások során Gergőnek távol kellett maradnia tanórákról, és külön köszönettel tartozom az intézményvezető asszony, Vargáné Szabadka Tünde felé, aki mindezt engedélyezte és lehetővé tette. 

Mi volt az első benyomásod A halász… szövegkönyvéről?
Cz.F.: Mivel ismerem Robi stílusát, nagyjából azt kaptam, amire számítottam: azt a fajta humort, amit tőle már megszoktunk. Az előadás üzenete, mondanivalója kifejezetten tetszik, de azzal, hogy ezt a történetet tiszai környezetbe helyezte át, azzal nekem különösen nagy szívességet tett, mivel nagyon erős a személyes kötődésem a Tiszához. Ez még bensőségesebbé tette számomra az alkotás folyamatát.

Milyen zenei világot képzeltél el az előadáshoz? Hogyan működsz, mint zeneszerző?
Cz.F.: Az előadás zenei világát a szövegkönyv megismerése és a Robival történő egyeztetés után nem volt nehéz magamban elképzelni, hogy mit és milyen módon szeretnék zeneileg megjeleníteni. Az Robi kifejezett kérése volt, hogy lehetőleg kórusszerűen szólaljon meg egy-két dal, amit nagyon könnyű volt teljesítenem, mivel ez a zenei világ nagyon közel áll hozzám. Általában az alap működésem az, hogy minden előadással kapcsolatos információt begyűjtök annak érdekében, hogy minél átfogóbb képet kapjak, és hogy minél inkább az előadást szolgáló és azzal szervesülő zenét alkothassak. Így megnéztem a készülő bábokat, díszletet, alaposan átbeszéltem Robival a szövegkönyv alapján a mondanivalót jelenetről jelenetre, átgondoltam a rendezői igényeket, majd a meglévő hangszerek lehetőségeit figyelembe véve kezdtem el a munkát.

Milyen fázisai vannak a munkamódszerednek, munkafolyamatodnak? Hogyan veszel részt egy próbafolyamatban?
Cz.F.: Szeretek együtt lélegezni a társulattal, alkotókkal, és ennek megfelelően többször is látogatni a próbát. Mivel alkotótársakról van szó, ezért azt gondolom, hogy bármelyikünk kérdésfelvetései, nézőpontjai előre viszik az előadást, vagy ha nézetünk szerint hibát vélünk felfedezni, ezeket feltétlenül meg kell beszélni, hiszen alkotóként nem csak kötelességünk, de felelősségünk is tudásunk szerint maximálisan jobbá tenni az előadást, főleg annak tükrében, hogy a mi munkánkon kívül mennyi embernek az áldozatos munkája, mennyi pénz és energia fordítódik egy ilyen előadás létrehozására. Ez nem kis felelősség. Ha megtehetem, akkor szeretek a rendelkező próbák után a zeneíráshoz fogni, egyrészt mert akkor már egy egész jó átfogó képet látok az előadásról és így az előadáshoz szorosan illeszkedő zenei anyagot készíthetek, másrészt ha így készülnek el a zenék, akkor minimális módosításokkal kész anyagot tudok aránylag hamar biztosítani a próbákhoz. Illetve ekkorra már konkrét zenévé érlelődik bennem a folyamat és gyakorlatilag már csak mások számára is hallhatóvá kell tennem.

A halász meg a nagyravágyó felesége című előadás alkotógárdája

Téged alkotóként mi inspirál?
Cz. F.: Elsődlegesen természetesen az előadás témája és mondanivalója. Amennyiben ez találkozik az érdeklődési körömmel, vagy az általam képviselt értékrenddel, akkor nagyon könnyű dolgom van. Másodsorban az alkotógárda kohéziója. Ez nem azt jelenti, hogy mindenben egyet kell értenünk, hanem azt, hogy közös ügy legyen az értékteremtés és az alkotókban együtt legyen meg a potenciál és a kitartás ahhoz, hogy ezt érvényesen véghez tudják vinni. Feltétlenül szükségesnek tartom ehhez az alázatot, és azt, hogy lelke legyen a megfogant előadásnak. E nélkül nincs művészet, sőt ha ez nincs meg, akkor a saját véleményem és tapasztalataim szerint csak felületi sikert lehet elérni, de mélyreható értéket teremteni semmiképpen sem lehet. A jó alkotógárdában meg van az a képesség, hogy alárendeli a tudását annak a produktumnak, amin dolgozik és az önmegvalósítási vágy nem írja felül az eredeti értékteremtő szándékot, mert csak ennek a képességnek a birtokában és alkalmazásával lehet odáig eljutni, hogy lelket adjunk egy előadásnak, amit tetten érni konkrétan talán nem is lehet, csak érezni.

Mit gondolsz a mai bábelőadásokról, főleg zenei szempontból? 
Cz. F.: Az utóbbi évek általam látott előadásai alapján azt tudom mondani, hogy talán felszabadultabb alkotásokat látok, hallok a bábelőadásokban. Lassan leköszön a gyerekeket nem kis emberekként kezelő nézet. Sokféle előadásban néztem végig a gyermekközönség reakcióit és bátran merem állítani, hogy sokkal merészebb módon lehet a zenei stílusok között válogatni, mint azt korábban gondoltuk. Ez nekünk azt jelenti, hogy ha kortárs zenét akarunk írni, akkor igenis meg kell hallgatnunk, hogy az adott korosztály ma, 2022-ben milyen zenét hallgat. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül Trap vagy Drill stílusú zenét kell nekik írnunk, de ezeket meghallgatva megtudhatjuk, hogy hol helyezkedik el ma a közönségünk ingerküszöbe. Persze mint alkalmazott zene egy előadásban, annak a nemes feladatnak is eleget tehetünk, amennyiben az előadás világa ezt engedi, hogy olyan értékes zenékkel, vagy zenei stílusokkal találkoztassuk a gyerekeket, amelyekkel nagyon ritkán, vagy talán soha nincs alkalmuk találkozni.

Szerinted mitől jó egy zenés bábszínházi előadás?
Cz. F.: Attól, ha a zene abszolút mértékben szervesül az előadással. Azt gondolom, hogy a legnagyobb dícséret az, amikor azt fogalmazzák meg, hogy egy nagyon jó előadást láttak, és külön nem emelnek ki semmit. Ez azt jelenti, hogy egyensúlyban volt az előadás minden része, a színészi játék, a látvány, a zene, minden. 

Mit jelent neked A halász meg a nagyravágyó felesége története?
Cz. F.: Számomra két nagy jelentőséggel bíró témakör jelenik meg ebben az előadásban, az egyik a már oly sok viszontagságon átesett és mégis gyönyörű Tisza folyónk és környezetének védelme, amivel nagyon jó, hogy már a gyerekkorban találkozik a közönségünk, aminek vélhetőleg felnőtt korukban lesz pozitív hozadéka. A másik üzenet, ami azt hiszem, hogy a mai ember számára egy kifejezetten határozott üzenet, az a „kevesebb néha több” kifejezés, amit a Halkirály fogalmaz meg a nagyravágyó feleségnek. Ebben a megfogalmazásban intelligensen, de határozottan érződik a kapzsiság és a nagyravágyás kártékony hatásainak bírálata. Azt hiszem, ez az a tévút, amiben manapság sokan tapossák a mókuskereküket és időt és energiát vesznek el saját életükben az oly fontos szeretet alapú létezéstől, amely minden valamirevaló értéknek az alapja. Amennyiben ennek az előadásnak az üzenete elér a nézőig— persze ez már inkább az idősebb korosztályra vonatkozik—, akkor lehetséges egy pillanatnyi szünet megszületése, egy saját magunk tettenérése és egy visszazökkenés, ami így Karácsony közeledtével, pont a szeretet ünnepére való hangolódásban nem is árt.

Az interjút Oláh-Bebesi Bori készítette.

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu