Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

A boldogság képlete szavak nélkül

Feltöltve: 2019. január 14.


A Boldog képek nonverbális bábszínházi előadás, mindarról szól, ami az életben fontos: születésről, szerelemről, halálról.
Méghozzá példaértékű egyszerűséggel, szép természetességgel, derűvel.
A Vojtina Bábszínház felújított darabjáról Asbóth Anikóval Megyesi - Horváth Borbála, a Hajdú - bihari Napló újságírója beszélgetett.


Hét évvel ezelőtt állították először színre a művet. Miért vették elő újra?

A Boldog képek azon előadások közé tartozik, amelyeknek az identitásképző szerepük miatt időről-időre műsorra kell kerülniük. Nem ezekhez mérve, csak példaként említve ilyennek vélem a János vitézt vagy a Lúdas Matyit is, abból a szempontból, hogy mindenképp találkoznia kell vele a fiatal generációnak. A Boldog képek nem rokonítható a fenti csodálatos szövegekkel, viszont különleges formája és tartalma miatt hasonlóan fontosnak ítélem. Az élet nagy fordulópontjairól szól, nagyon szépen beszél a születésről, szerelemről, házasságról, halálról. A „beszél” szót idézőjel közé tenném, mert Borbély Szilárd kifejezetten a darabhoz írt versén egy népdalon és néhány indulatszón  kívül nem hangzik el szöveg a produkcióban. A zene és a vizualitás hangsúlyosabb.

Rendhagyó eszközökkel hat az előadás: kevés szöveg, élő alakokra vetített képek, folklór zene, hétköznapi zajokból összeálló sodró ritmus. A szokottól eltérő alkotásmód mindig kockázatos. Mi motiválja a bábszínházat az efféle produkció bemutatására?

A boldogság képlete szavak nélkülEz a legizgalmasabb vállalkozás. Inspiráló, ha egy alkotócsapat szokatlan ötlettel érkezik. Bartal Kiss Rita rendezőt és Horváth Mária tervezőt egy a Néprajzi Múzeum kiállításából készült fényképsor inspirálta. A Budapesttől hetven kilométerre lévő Boldog nevű palóc településen maradtak meg leghosszabban a magyar népi hagyományok, az archaikus világ szokásrendje, amely az 1930-as évektől kedvelt fotótéma lett. Még a National Geographic munkatársai is megörökítették a múlt itt még élő lenyomatát. A faluközösség nosztalgikus, idilli hangulatát idézi a darab. Horváth Mária a Kecskeméti Rajzfilmstúdió művészeti vezetője, rendező, forgatókönyvíró; a Magyar népmesék több mint fele a keze munkáját dicséri. Ő felel a színmű varázslatos látványáért. Ez egy speciális produkció, amelyben ötvöződik az élő színházi játék, a bábjáték, a rajzfilmes animáció és a fotóművészet. Ez rögtön felkeltette az érdeklődésünket annak idején, s fontos darabbá vált a Vojtina történetében.

Hét év telt el az előző premier óta. A boldogság kulcsát, bizonnyal ugyanott kereshetjük, mint 2012-ben. Miben változott az előadás? Melyik kép, jelenet fogja meg önt leginkább?

Itt-ott rövidült, s az azóta megéltek fényében másként viszonyul a játékhoz minden színész. Kíváncsian várom, hogy a jelen generációra hogyan hat az előadás. A korábbi bemutatókor számos pozitív visszajelzést kaptunk. Gyönyörű metafora a darabban, ahogyan az öregek elmennek. Az egész játék kerete egy díszes kapu. Két színész gyertyával a kezében bejön rajta, míg a két távozó művészre két idős ember sziluettjét vetítik. A távolodókra rázárul a kapu, és egyszer csak elfújják a gyertyákat. A három és a kilencven éves egyaránt megérti, hogy miről szól a jelenet, magyarázat nélkül.

Négy éves kortól ajánlott a mű. Miért tartja fontosnak, hogy már az óvodások gondolkodjanak róla, mi a boldogság a hétköznapokban vagy egy életút tükrében?

Olyan kikristályosodott és egyszerű az előadás jelrendszere, hogy a kicsik és az idősebbek is értik, élvezik. Az alkotók kiváló érzékkel adagolták benne a paraszti rítusokat bemutató képi világot és a humort. A lét nagyon derűs megközelítését láthatjuk, összekacsintásokat. Ma gyakorta tapasztaljuk, hogy az élet fontos állomásainak körülményeit annyira túlbonyolítjuk, hogy elvész belőle a lényeg. Gondoljunk csak egy esküvőszervezésre. A külsőségeket saját magunk vagy mások elvárásai szerint építjük, és ennek hajszolása közben elillan az esemény valódi, mélységes öröme. A darab ez ellen hat, szép természetességgel, egyszerűen jelenik meg benne, ami igazán, belülről fontos. Lényeges, hogy az óvodások találkozzanak ezzel a szemlélettel.

Megyesi-Horváth Borbála
Hajdú-bihari Napló

 

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu