Hírek

Legendás bábművészek kortársi diskurzusban, két kiállítás terében

Feltöltve: 2017. november 12.

Legendás bábművészek kortársi diskurzusban, két kiállítás terében

Míg bábszínházunk a vásári bábjátszás egyik kiemelkedő művészének Korngut Kemény Henriknek állít emléket A „FÜLEMILE FÜTTYE” – A KEMÉNY BÁBSZÍNHÁZ FÉNYKORA című kiállítással, a MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ) a 20. századi európai avantgárd bábszínház, valamint a hazai modern bábművészet megteremtőjének, a debreceni születésű Blattner Gézának a hagyatékát mutatja be a BILLENTYŰK című tárlattal. Mindkét alkotó meghatározó személyisége a hazai bábművészetnek. Az életművüket bemutató kiállítások néhány napos különbséggel nyíltak, melynek rendezője, szervezője, kurátora Láposi Terka.   

Tudatos volt a két kiállítás egybeesése?
A tárlatok szellemi ívének megfogalmazása idején vált tudatossá a két művész, a két bábműfaj (a vásári és a művészi) egymás mellé állítása. Több összefüggés, egymásra rímelés is fontossá vált a rendezés során. Például a tárlatok megtekintésének ideje több aktualitást is érint: Korngut Kemény Henrik fiának Kemény Henrik halálának 6., Blattner Géza születésének 124. évfordulóját. Mindkét alkotó életrajzában szerepel Debrecen, Blattner Gézának a születése és a halála kötődik a városhoz, Kemény Henrik szintén itt halt meg, és itt töltötte élete utolsó éveinek nagy részét. Emberi összecsengések ezek, amelyek még személyesebbé teszik a kiállításokat.  A Korngut Kemény család 1897-ben, 120 évvel ezelőtt kapta meg először az akkori belügyminisztériumtól a bábozáshoz a működési engedélyt, sőt, 1927-ben nyitották meg a Kemény Bábszínházat.
A blattneri hagyatékot bemutató kiállítást először az OSZMI-ban (Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet) rendezték meg, a MODEM velük, valamint a Csokonai Színházzal, a Déri Múzeummal, a Petőfi Irodalmi Múzeummal, a Vojtina Bábszínházzal együttműködve nyitotta meg a saját tárlatát. Blattner Gézát nem lehet izmusok szerint értékelni, mert kortársi esztétikával él. Ma már léteznek olyan anyagok, fénytechnikai lehetőségek, amelyeket ő akkor megálmodott, de a kivitelezésük akkor még lehetetlen volt. A lényeget tekintve számára az volt a legfontosabb, hogy az alkotás üzenete valamilyen impulzust teremtsen a befogadóban.
Korngut Kemény Henrik kortársa volt Blattnernek, ismerték is egymást. Édesapjával, Korngut Salamonnal közösen teremtették meg annak a lehetőségét, hogy Magyarországon először létrejöjjön egy vásári mutatványosságnak helyet adó állandó tér a Népligetben, ahol 1927-től 2011-ig állt a családi bábszínházuk.

A bábszínházban, a Korngut Kemény Henrik hagyatékát bemutató tárlat helyszínén beszélgetünk. Mi látható ezen a kiállításon?
Életének személyes tárgyai mellett, a hagyatéknak csak egy részletét mutatjuk be. Kollégáimmal Surányi Gergővel és Tóth Zsuzskával a Népligetben megépített Bódé hangulatát szerettük volna megidézni, ahol a nézők szabadtéren ülve nézték az előadásokat, erre utal a plafonon elhelyezett felhőket ábrázoló képek montázsa, és a felhők alatt a műfüvön álló lóca. Három előadás bábjai láthatóak. A kiállítótérbe lépve a szemközti fal elé építettük annak a marionett színpad részletnek a mását, amelyet eredetileg a Papa (a megszólítás Kemény Henriket idézi, aki elbeszéléseiben a Papa megnevezéssel emlékszik vissza édesapjára, Korngut Kemény Henrikre – szerk.) készített, és játszotta benne előadásait, többek között A fülemüle című Arany János-elbeszélést. Ennek az előadásnak a színpadképét és bábjait helyeztük el a térben. Az eredeti marionett-híd 3 méter magas volt, innen engedte le a mozgató a figurákat, amelyek 70-87 cm nagyságúak voltak.  A koldusfiú álma című előadás színpadi háttere és bábjai a kiállítótér bal oldalán kaptak helyet, a vele szemközti falon a Vitéz László játékok szereplői láthatóak.
Mivel ez a kiállítás Korngut Kemény Henrik hagyatékát, művészetének fénykorát hivatott bemutatni, ezért csak az ő általa készített bábokat, színpadi díszleteket, szövegkönyvrészleteket helyeztük el a térben. A bábos dinasztia 137 bábját őrzi és ápolja a Korngut-Kemény Alapítvány, ebből 1920-1940 között közel 100 darabot készített a Papa. 
A kiállítás része egy 1972-ben forgatott film is, amely a Kemény család művészetét Kemény Henrik vásári bábjátékos előadásán keresztül mutatja be.  

A Korngut-Kemény családról alkotott kép elsősorban Kemény Henrik személyes visszaemlékezésein alapszik. Heni bácsival szakmailag és emberileg is közel kerültetek egymáshoz életének utolsó éveiben. Milyennek láttad őt, és rajta keresztül a családját?
Modell- és mintaértékű, ahogy élt a család. Kemény Henrik 1944-ben veszíti el a Papát, de ahhoz a megtartó erőhöz, a család iránti elköteleződéshez, amit tőle kapott, élete végéig hű marad. A Papa szigorú ember volt, az élet praktikumát adta át a fiainak. 1912-ben indult el a művészi pályája, amikor visszatért Amerikából, és elhatározta az édesapjával, hogy ne csak vándorjátékosokként járják az országot, hanem állandó helyszínük is legyen a Népligetben. Egymásra utalva, egymásért éltek ott a Népligetben a mutatványosok. Számomra nagy üzenet ebben a mindent azonnal akaró világban, hogy ők úgy szerettek terjeszkedni, hogy közben senkinek nem akartak ártani. A család halhatatlanságának a ligeti múlt fontos szegmense. A Népligetben való létezésük magyarázatát adja a családtagok világlátásának, és hogy az miért nyert akkora teret játékukban. Kemény Henrik haláláig őrizte ezt a mentalitást, nem akart új vagy másik bábszínházat. A játékát tette zseniálissá. Nem voltak tanítványai, a művészetén keresztül mutatta meg magát.

Milyen hatással volt a Korngut-Kemény család és Blattner Géza munkássága a mai bábművészetre?
Két inspiratív művészetfilozófiát, de hasonló emberi hozzáállást hagytak ránk, amelyből még hosszú ideig tudunk merítkezni. Míg a Kemény család a vásári bábjáték hagyományát teremtette meg, addig Blattner a maga kísérleti lehetőségeivel, azt bizonyította, hogy a bábszínház egy összművészeti, felnőtt műfaj, amelyben az anyagnak és a technikai kísérleteknek nagy szerepük van. Feldolgozhatatlan értékű szellemi ívet hagytak ránk. A Kemény-dinasztia zárt családi miliőben alkotott, ebben nyitotta meg azt a határtalanságot, amivel az élet misztériumát képviselte, Blattner pedig a képzőművészeti szemléletével, az élet-halál üzenetéről, emberi viszonyokról mesélve teremtett egy nyitott műhelymunkát, amelyben mindenféle nemzetiségű alkotót befogadott.

Miért tartod fontosnak, hogy továbbéltessük, megismertessük a nagy bábos legendák hagyatékát?
Mert nélkülük ma nem arról beszélhetnénk, amiről beszélünk! Mert segít újraértelmezni a saját magunk műfaját, művészetét. Korngut Kemény Henrik és Blattner Géza nagyon nehéz körülmények között tudta kibontakoztatni a művészetét. A Kemény család a Népligetben egy icipici épületben alkotva hagyta ránk feldolgozhatatlan zsenialitását. Ehhez hűen a kiállítás sem nyúlhat túl annál, ami esszenciálisan magja volt az ő művészetüknek. Amikor a Pesti Vigadóban mutattuk be a Kemény család hagyatékát, majd belehaltunk, mire abban az impozáns környezetben befogadhatóvá tudtuk tenni a kiállítást.
Nagyon szeretném, ha a Korngut-Kemény Alapítvány birtokában lévő báboknak egy állandó kiállítás tudna otthont nyújtani. Ez, bízom benne, nem sokára meg is valósul a Vojtina Bábszínház felett található lakásban, melynek kulcsát idén kaptuk meg Debrecen város önkormányzatától. Kemény Heni bácsi vágya teljesülne ezzel, aki egy élő-mobil kiállítást szeretett volna a bábjainak, ahol előadásokkal, színház-pedagógiai foglalkozásokkal is várnánk az odalátogatókat.  
A Blattner Géza életművének bemutatásához a MODEM, mint kortárs képzőművészeti galéria tökéletes helyszínül szolgál. A térben a színházi dramaturgia elveit, nem pedig időrendi kronológiát követünk. A kiállítás belső tere ad helyszínt egy három etűdből álló előadásnak, amely Blattner rendezéseiből kiindulva, azokat továbbgondolva született meg. 
Csodálatos az, hogy most 2017-ben egy kortárs alkotó, Mátravölgyi Ákos tervező Az ember tragédiája című drámai költemény falanszter jelenetének szcenikáját olyan fényképek alapján tervezte újra, amelyek a Blattner rendezte, 1937-es párizsi világkiállításon arany érmet nyert francia nyelvű bemutatójának színpadképéről készültek.
Egy városban, egy időben, két ikonikus művész mutatkozik meg, akik a mai napig hatással vannak a kortárs bábművészetre. Nagyon izgalmas, ahogy az ő munkásságukat továbbgondolva alkotnak ma az őt követő művészek. 


A „fülemile füttye” - A Kemény Bábszínház fénykora című kiállítás ajánlója:
„Kemény Henrik a 20. század bábtörténetének egyik legnagyobb vásári bábjátékosa. Vitéz Lászlóval a kezén arra volt egész életében a legbüszkébb, hogy bábozni nagyapjától, Korngut Salamontól, és édesapjától, Korngut-Kemény Henriktől tanult, azaz apáról fiúra szállt a bábszínház, a nevettetés, az ördögök elcsupikálásának vágya. A háromgenerációs bábos család 120 évvel ezelőtt 1897-ben kapta meg a működési engedélyt. A Kemény Bábszínház, azaz a Bódé 1927-től 2011-ig állt a budapesti Népligetben. Tárlatunk a Kemény család bábszínházának fénykorát idézi meg.
A kiállításhoz – mely 2018. február 25-ig látogatható – rendhagyó tárlatvezetés, valamint művészetpedagógiai foglalkozás kérhető. „Hol a helye az európai és magyar színháztörténetben a Kemény-családnak? Milyen kulturális közegben és milyen vágyakkal alakította ki Korngut Salamon és a fia, Korngut-Kemény Henrik bábszínházát a Népligetben? Hogyan működtette a család a bábműhelyét a 20. század elején?” Ilyen és ehhez hasonló kérdésekről beszélgethet minden érdeklődő a rendhagyó tárlatvezetéseken.”
A kiállítás 2017. november 16-tól 2018. február 25-ig látogatható.

Billentyűk – Blattner Géza kísérleti bábszínháza az avantgárd Párizsban című kiállítás ajánlója:
„A 20. századi európai avantgárd bábszínház és a hazai modern bábművészet megteremtője, a debreceni születésű Blattner Géza munkásságát, valamint a párizsi kortársak munkáit, az avantgárd művészet nagy korszakát mutatja be a tárlatA Vojtina Bábszínház, a Csokonai Színház, a Déri Múzeum, a MODEM, a Petőfi Irodalmi Múzeum és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet együttműködésének eredményeként megvalósuló kiállításhoz bábszínházi előadás- és művészetpedagógiai programsorozat is kapcsolódik. Mindezeken túl két tananyaghoz több szállal kötődő pályázat is kötődik. Az egyik Madách Imrétől Az ember tragédiáját veszi alapul, míg a másik minden korosztálynak szól, és végeredménye egy izgalmas jelmezes-művészeti farsang a MODEM-ben.
Blattner Géza Debrecenben született, majd 1925-ben Párizsba költözött. Itt nyitotta meg az Arc-en-Ciel (Szivárvány) Színházat, amely rendkívül változatos, sokszínű társulatával, alkotó közösségével korát megelőző, kísérletező bábszínházzá vált. Blattner Géza magyarországi működése új korszak kezdetét jelezte a bábjátszás történetében. Ízlésével, szemléletével, a bábművészet lehetőségeinek szüntelen kutatásával alaposan megelőzte korát.
Az 1937-es Párizsi Világkiállításon Blattner Szivárvány Színháza Az ember tragédiája című mű első francia nyelvű bemutatójával aranyérmet nyert. Munkatársaival megteremtette az első, minden ízében korszerű, az emberszínház utánzásával szakító, saját műfaji törvényeit érvényesítő, a sokfajta élettelen anyag ezernyi titkát feltáró, humorból, költészetből összegyúrt, huszadik századi francia avantgárd bábszínházat. Hatására kezdtek a hatvanas évektől Magyarországon vidéken is művészi bábszínházak alakulni. 2017-ben, halálának 50. évfordulóján Debrecen négy kulturális intézménye ennek a 20. század elején megszületett „modern életérzésnek”, a társművészeti kapcsolódási felületeknek és a kortárs narratíváknak szeretne teret adni egy rendkívüli összművészeti kiállítással.”
A kiállítás 2017. november 18-tól 2018. február 25-ig látogatható.

Gyermekelőadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.400 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Gyermekelőadás: 800 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 800 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2017 Minden jog fenntartva!