Hírek

A hit és tudomány temploma az ostobáknak nem terem babért

Feltöltve: 2017. november 13.

A hit és tudomány temploma az ostobáknak nem terem babért

Mágyika, avagy az ördögök könyve című legújabb színháztermi előadásunk írójával és rendezőjével, Dió Zoltánnal beszélgettünk.


A Mágyika előadás főszereplője Hatvani professzor szolgája, a garabonciásnak vélt Bugyi András, aki csibészsége ellenére is pozitív figuraként van jelen a Debrecen városában játszódó 18. századbeli történetben. A korlátoltságot kifigurázva a hit és a tudomány mellett tesz tanúbizonyságot. Miért épp az ő történetével kezdtél el foglalkozni?
Két éve gondolkozunk Anikóval (Asbóth Anikó, igazgató – szerk.) egy debreceni témájú előadáson. Első körben felmerült Hatvani professzor neve, majd a debreceni kollégiumbeli diákok, akiknek a történetein keresztül a kálvinista szemléletet szerettem volna közelebbről megvizsgálni. A velük való foglalkozás vezetett el a garabonciások körül kialakult legendákhoz, mely végül a mi előadásunk központi motívuma is lett.
A garabonciások azok a diákok, akik Európa-szerte jártak iskoláról, iskolára, idegen nyelven, legfőképpen latinul beszéltek, általában fekete ruhájuk volt, de mindenképpen eltért a viseletük az adott településen élők öltözetétől. Az a legenda járta róluk, hogy viharfelhőn lovagolnak, égiháborút tudnak támasztani, és lecsendesíteni, betegséget gyógyítanak, elásott kincseket tudnak megtalálni, állattá változnak át. Azt gondolták róluk, hogy lepaktáltak az ördöggel, eladták neki a lelküket, így tettek szert ilyen földön túli hatalomra.
A garabonciás-legendák különösen a közép- és kelet-Európa vidékein voltak ismertek, a garabonciás elnevezés is valószínűleg német nyelvterületről származik. A magyar mondavilágban a róluk szóló elbeszélések a táltosokkal kapcsolódtak össze. Így került be a garabonciás-legendákba, és így a mi történetünkbe is a táltos bika motívuma, amely a magyar mese- és mondavilágban ismert szereplő.
Érdekes ugyanakkor, hogy a magyar folklórban nincs összeállított garabonciás történet. A magyar irodalomban, elbeszélésekben kezdtem el kutatni utánuk, így jutottam el Hatvani professzorhoz, és rajta keresztül az ő szolgájához, Bugyi Andráshoz, aki szintén egy létező ifjúember volt, annyit tudunk róla, hogy Hajdúszoboszlóról származott.
Irodalmi alapként szolgáltak az íráskor a jezsuita iskoladrámák közül Illei János Tornyos Péter című színjátéka, ahonnan a tanulás nélkül nagy tudományra szert tenni vágyó Gunya Áron, rőfös figuráját formáztam meg, akit végül egy álgarabonciás szed rá, illetve Mikszáth Kálmán A magyar ördög című Hatvaniról szóló novellafüzére alapján született Árendásné, a zsugori, özvegy kocsmárosné alakja.

A szereplők karakteréből bontakozott ki a történet, vagy már azelőtt tisztában voltál, merre akarod a cselekményt bonyolítani, mielőtt kiválasztottad volna a figurákat?
Ez utóbbi. Korábban megvolt a fejemben a történet váza, illetve az, hogy milyen stílusban szeretném megírni. Ezt követően kezdtem csak anyagot gyűjteni, majd 8-10 irodalmi szöveg, népmonda montázsából kezdtem neki az írásnak. A Mágyika elnevezést, amely a „mágikus” szó félrehallásából született, például Mikszáthtól kölcsönöztem. 

Az előadás szereplői széles ecsetvonásokkal megrajzolt figurák, akiknek személyén keresztül sokféle ellenpont fogalmazódik meg. Hatvani a tudományosságba vetett hitet képviseli a babonássággal szemben. Mit gondolsz, ha ma élne a professzor, mi az, amivel szemben kiállna az igazáért?
Ugyanúgy küzdene azért, hogy a tudás mindenkié legyen, hogy az emberek értsék meg, miről szól a világ, harcolna a „varázscédulák”, a babona ellen, ami még most a 21. században is jelen van a média közvetítésével, ahol nem azt hirdetik, hogy a szorgalmas munka révén tehetsz szert vagyonra, hanem egy könnyebb utat kínálva átverik a fogyasztókat. 

A drámai hős, vagyis inkább anti-hős a már említett Bugyi András. Kit személyesít meg ő számodra?
Ugyanazokkal a problémákkal küzd, mint a mai fiatalok: elvágyódik, többet szeretne elérni, mint amennyit a környezetében biztosítva lát, kétségbe ejti az a korlátoltság, ami körülveszi, meg akarja ismerni a világot, tudásra vágyik. Több szempontból is pozitív figura, annak ellenére, hogy hivatásos hazudozó. Nagyon jószívű. Én azon kevesek közé tartozom, akik hisznek abban, hogy a fiatalok sokkal több pozitív érték felé elkötelezettek, mint az őket megelőző generációk.

A történet helyszíne Debrecen. Hogyan jelenik ez meg az előadás látványában?
Debrecen legfontosabb értékeit egy koncentrált kicsi körben meg lehet találni, ebbe tartozik a Nagytemplom, és mögötte a Református Kollégium, mint a hit és a tudomány temploma, ezek az épületek adják a város identitását, melyek a színpadképben is megjelennek. Mellettük különböző perspektívában utcarészletek: a Halköz és a Csapó utca látképe kerül színpadra egy-egy guruló szerkezetre rögzítve.
Hozzá kell tenni, hogy a látvány nem hű a történetiséghez, Hatvani korában még nem létezett a Nagytemplom, és a Csapó utca, Halköz utcarészletei sem így néztek ki, mint ahogy mi megjelenítjük. Debrecen felismerhetősége miatt viszont ragaszkodtam ehhez a képhez. Azok a gyerekek, akik megnézik az előadást, és kilépnek a Vojtina Bábszínházból pont a Nagytemplom és a Kollégium között találják magukat. Azt szeretném, ha a ráismerés döbbenet élményével tekintenének ezekre az épületekre.
Nem véletlen az sem, hogy a két átejtett szereplő, a kocsmárosné és a rőfös pont ezen a helyszínen buknak el. Nem terem itt számukra babér. Ők se a tudományban, se a hitben nincsenek otthon, buták, korlátoltak és erkölcstelenek.

Beszéljünk az előadás formanyelvéről, játékstílusáról! Egyes szerepeket élőszínészek játszanak, másokat köténybábokkal jelenítetek meg – melyeket a színészek a nyakukba akasztanak – ezzel érdekes, groteszk figurákat hozva létre. Mi indokolta ennek a kétféle formának a vegyítését?
Köténybábként Árendásné, a zsugori kocsmárosné, és Gunya Áron, a piperkőc rőfös jelenik meg. Mindketten az anyagi világhoz ragaszkodnak, velük szemben a fiatal szerelmesek, Rozika és Jakab, valamint Bugyi András nyitott személyiségek, szabadon kódorognak a térben. Hatvani a maga tudományos hitelességével van jelen élőszereplőként.
A játékstílus kevert műfajú. A klasszikus Molière-vígjátékokhoz hasonló a darab, nincsenek nagy hősi tettek, óriási drámai szituáció, ugyanakkor a commedia dell’arte játékból kinőtt francia farce stílusa is meghatározó, amelyben éles vonásokkal megrajzolt karakterek a szereplők. Az iskoladrámák tanító jellege is felismerhető adott pontokon.

Milyen zenei hangvétel jellemzi az előadást? Mi volt a kérésed Szokolay Dongó Balázs, zeneszerző felé?
Azt kértem, hogy a zenében felismerhető legyen a debreceniesség. A 18. században, amikor a történetünk játszódik, a cíviseket az a parasztpolgári réteg alkotta, akik ugyan bent laktak a városban, de alapvetően mezőgazdaságból éltek, földműveléssel, állattartással foglalkoztak. A zenei hangzásvilágban nyomott hagyott ez a kettősség: a polgári ízlésvilág és a népiesség együtt jelent meg. Ráadásul a történelmünkből fakadóan minden kicsit később érkezett meg hozzánk Nyugat-Európából, ez is sajátossá tette a dallamainkat. Mindezeket a szempontokat, illetve az egyes szereplőkre leginkább jellemző tulajdonságokat figyelembe véve szerzett zenét Balázs. Mindenkinek saját zenei motívumot komponált. A professzornak a Carmina Buranához hasonló nyitózenét, a kocsmáros Árendásnénak népi verbunkost, a rőfös Gunya uramnak, aki a nyugati kultúrát majmolja, valcerszerű motívumokat.

Az ORT-IKI alapító tagjaként több évtizedes tapasztalattal rendelkezel az utcaszínház műfajában, adódik a kérdés, az előadásban kamatoztattad az ott szerzett tudást?
Több jelenetben is visszaköszön az utcaszínházi forma. Olyan óriási szélzsákokat használunk például táltos bikáknak, melyekhez hasonlókat mi is forgatunk az ORT-IKI-ben, ezen túl a harsány játékmód, az élőzene jelenléte, a zenészek bevonása, Bugyi András kikiáltószerű figurája, a nézők megszólítása mind-mind „utcás” elem. Mégis örülök annak, hogy színházi térben játsszuk az előadást, mert a karakterek így sokkal érdekesebbek, összetettebbek, plasztikusabbak tudnak lenni, mint utcai körülmények között.  
 


Mágyika, avagy az ördögök könyve
Szeretnél sárkányháton lovagolni? Akarsz vihart támasztani, vagy éppen lecsendesíteni az égiháborút? Tudni akarod minden elrejtett kincs lelőhelyét? Jó lenne, ha rettenetes erejű szolgák hada lesné minden kívánságodat? Ha az előbbi kérdésekre „igen” a válasz, nincs más dolgod, mint előkapni a Mágyikát, és abban a pillanatban teljesül minden kívánságod. Hogy mi a Mágyika? Az bizony az ördögök félelmetes és nagyhatalmú varázskönyve, ami egy szempillantás alatt teljesíti minden kívánságod. Ahhoz, hogy ez a könyv a tiéd legyen, szinte semmit sem kell tenned, csupán kijárni a garabonciások tizenhárom iskoláját, megküzdeni a fekete táltosbikával, sárkányhúst szerezni, hogy az megvédelmezzen a kénköves lángoktól, végül leugrani a pokolba kilenc napra, hogy rendet tegyél a szemtelen ördögök között. Ha nincs ennyi időd, vagy még nem állsz készen arra, hogy főállású garabonciássá válj, kezdetnek az is elég, ha a bábszínházban megnézed, hogy csinálja ezt egy profi – nevezetesen Bugyi András, a híres Hatvani professzor tanítványa és egyetlen szolgája, amatőr mágus és hivatásos hazudozó.

Az előadást 6 éves kortól ajánljuk!

Író, rendező: Dió Zoltán
Dramaturg: Róbert Júlia
Tervező: Majoros Gyula
Zeneszerző: Szokolay Dongó Balázs

Rendezőasszisztens: Szabó Magdolna
Fény: Ágh András, Barta Zoltán
Hang: Czapp Ferenc, Papp László
Műhelymunkák: Majoros Gyula, Kissné Kati, Kiss-Wágner Edit, Nádasiné Szegedi Éva, Oláh Richárd, Borsos család

Játsszák: Baditz Dávid, Hajdú Péter, Nagy Mónika, Schneider Jankó, Telenkó-Oláh Tímea

Zenészek: Csonka László/Stefán Vivien, Bogáti-Bokor Orsolya/Dénesi Csaba

Az előadás bemutatója: 2017. november 25.

 

Gyermekelőadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.400 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Gyermekelőadás: 800 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 800 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2017 Minden jog fenntartva!