Hírek

"Maga a történet érdekelt"

Feltöltve: 2017. szeptember 19.

"Maga a történet érdekelt"

Színházunk első bemutatója Arany János A Jóka ördöge című pórregéjét feldolgozó előadás, melynek dramaturgja, tervezője és rendezője SCHNEIDER JANKÓ.

Egy előadás létrehozásánál az első legfontosabb szempont a darabválasztás, melyet a rendező szerencsés esetben maga tehet meg. A Jóka ördöge című elbeszélésnél megadatott ez a lehetőség számodra?
Amikor Asbóth Anikó igazgatónő felkért, hogy rendezzek az évadban, akkor eredetileg a Kodály-emlékév kapcsán kezdtem el gondolkozni Czapp Ferenc zenészkollégámmal. Rájöttünk azonban, hogy amit szeretnénk megvalósítani, az sokkal hosszabb előkészítést igényel, mintsem amennyit most rá tudnánk szánni, ezért bár nem mondtunk le róla, elengedtük egy időre azt az ötlethalmazt, amin eddig dolgoztunk.
Mivel Arany János születésének az évfordulóját is ünnepeljük idén, Anikó kérésével egybehangzóan az lett a célom, hogy Arany emlékét idézzük meg a színpadon. A Jóka ördögecímű pórregét a pécsi Bóbita Bábszínházban Sramó Gábor rendezésében korábban már játszottam, így ismerve a történetet, úgy éreztem tudnék olyan fogást találni rajta, amely az óvodás és iskolás korosztály számára is érdekes lehet, és számomra is kihívás.  

Dramaturgként nem sokat változtattál az Arany János-i szövegen. A korabeli nyelvhasználat megértése adhat némi kihívást a mai óvodás korosztálynak. Rendezőként hogyan próbálod áthidalni ezt az akadályt?
A szövegkönyv a leírt mű alapján készült, nem sokban különbözik tőle, nyilván ahol szükségét éreztem, húztam, de még a vendégszövegek többsége is, egy-két mondatot leszámítva, amit igyekeztem stílusban tartva én megfogalmazni, Arany-versekből vett idézet. Azt szeretném, ha a szövegben benne rejlő rímek a történet elmeséléséből fakadnának, és nem a versmondás ritmikusságából. Nem az aranyi korba való belehelyezkedés volt a célom, hanem annak a megmutatása, hogy hogyan tudnánk ma elmesélni ezt a történetet. Maga a történet érdekelt, az az attitűd, amikor az ember szeretne elmesélni valamit. Ezen gondolat mentén feltettem magamnak a kérdést, ki lehet vajon a mesélő, és valahogy adta magát, hogy ez nem más, mint az ördög. Az ő személyében egy fiatalos energiát szerettem volna behozni, melyet Mercs Máté habitusával képzeltem el. (Mátét a Vojtina Bábszínházban a Halak kora című tantermi előadásban láthatta a közönség előző évadban – szerk.) Hozzá képest elemeltebb szinten, kesztyűsbábokkal, képmutogató stílusban jelenik meg a történet, melyet Telenkó-Oláh Tímea és Reschofsky György kollégáim nagyon jó ritmusérzékkel, kitartott, kipontozott, csendektől sem megrettenő játékkal érzékeltetnek. A bábok esztétikájában igyekeztem korhű lenni, egy kicsit még vissza is csiszoltam a felületüket, azt a látszatot keltve, mintha régóta lennének használva.
Szándékaim szerint az előadás játékos, pörgő ritmusa fent tudja majd tartani a gyerekek figyelmét.

Nem először látunk egy produkció létrehozásakor többféle szerepben. Miért tartottad fontosnak, hogy egy kézben tartsd az alkotófolyamat majd minden részletét?
Amikor úgy döntöttünk, hogy elengedjük a Kodály Madara munkanéven futó előadás-elképzelésünket, évad vége volt, egyszerűen kifutottam az időből, hogy alkotótársakat szólítsak magam mellé. Utólag már nem bánom, és örülök, hogy én lettem a tervező is. Minden munkámban keresem az új kihívást. A díszlet például bár a klasszikus kesztyűsparaván mintájából indult ki, mégis sok elemében eltér tőle. A helyszínváltásokat, valamint a mesélői attitűdből fakadó képmutogató játékot egy képkeret segítségével érzékeltetjük, melyet többféle helyzetbe forgatva, többféle állásban tehetünk rá a paravánrendszerre.

Czapp Ferenccel, az előadás zeneszerzőjével több közös munkátok is van. Mi volt a kérésed felé?
Azt kértem tőle – nem szaknyelven megfogalmazva – hogy a zene hajazzon a rusztikus népi, balkáni stílusra, de ne legyen teljesen olyan, legyen poros, koszos, büdös-füstös, valamiféle folk-punk stílus köszönjön vissza. Mivel az előadáson jelen vannak a zenészek (Czapp Ferenc gitáron, Molnár Endre harmonikán és egyéb más hangkeltő eszközön is játszik) csomó új játéklehetőség teremtődött a próbafolyamat alatt.

Adekvát volt, hogy a kesztyűsbáb műfajában szülessen az előadás?
Mostanában ebben gondolkozom.

A nagy sikerű pécsi Torzonborz előadások és a vojtinás Tessék engem megmenteni! óta a kritikusok a kesztyűsbábjáték megújítójaként tartanak számon.
Mindez csak az elmúlt egy-két év munkájának a hozadéka. Jó ritmusban került az életembe a Batu-tá kalandjai (Jankó egyszemélyes vásári kesztyűsbábjáték előadása – szerk.), ahol játékosként, később pedig a már említett előadások rendezőjeként, valamint a Színművészeti Egyetem oktatójaként mélyült a tudásom a kesztyűsbábról. Azt hiszem sikerült megtalálnom egy olyan nyelvtanát a műfajnak, amelyet könnyen tudok használni, és átadni.

Mitől „jankós” egy előadás?
A sűrű humortól, ritmustól, poentírozástól, figyelve arra, hogy mindez ne legyen öncélú, ne váljon a történet rovására. 

Tud még kihívást nyújtani a műfaj?
Nagyon fontos, hogy tudjon. Minden egyes előadásnál a megújulásra törekszem. A Jóka ördöge esetében épp a mesélői kezelés jelenti a kihívást, az hogy hogyan hangolódik össze a „kinti” mesélő a „benti” játékkal anélkül, hogy elnyomnák egymást, egyenrangúvá szeretném tenni ezt a két szintet.

Mi adott inspirációt?
A díszlethez Boráros Szilárd tervező. Szeretem a munkáit, azt ahogy dolgozik, tudattalanul is hat rám. Az új helyzetek is inspirálnak, jelen esetben, mi van, ha csak három ember játssza el a történetet, mi van, ha ezek közül az egyik a mesélő, hogyan tudom ezt a fiatal energiát megfogni, összefércelni, olykor ellenpontozni egy benti történéssel, ami tűpontos, és pörgő ritmusú. Berzsián fiam szintén nagyon inspirálóan hat rám, van egy báb is például, amit az ő tervei alapján készítettünk el. Inspirálnak a kollégák, hiszen végig tudtam, hogy kikkel akarok dolgozni, ki hogyan fogná meg azt az adott karaktert, sőt, a Jóka báb figuráját kicsit Gyuri arcvonásához tettem hasonlatossá.
Sokat tanultam Kiss Balázs bűvésztől is, aki egy bizonyos jelenet kidolgozásában nyújtott segítséget.

Mi az, ami még inspirált?
Mostanában csak azt keresem, hogy mik ezek, egy füzetet is teleírtam velük. Nemrég arról beszélgettünk Vikivel (Nagy Viktória Éva, Jankó felesége, akivel a Hepp Trupp családi bábszínházat is működtetik – szerk.), hogy az a jó vezető, aki újabb és újabb helyzeteket teremt a színészeinek, amelyekben ők újra és újra kipróbálhatják magukat. Erre próbálok törekedni.

Gyermekelőadás: 1.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 1.000 Ft / fő
Felnőttelőadás: 1.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet: 3.400 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Gyermekelőadás: 800 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás: 800 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13. +36 (52) 418-160 vojtina@vojtinababszinhaz.hu
Vojtina Bábszínház © 2016 - 2017 Minden jog fenntartva!