Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

„Fontos hangsúlyt fektetek a gyerekek dicséretére”

Feltöltve: 2017. február 27.





Beszélgetés Pappné Győri Tündével, a létavértesi Gyermeksziget Óvodában működő óvodapedagógusok alkotta Cifra Palota bábcsoport vezetőjével.

 

 

 

 



Női ruhakészítőből óvodapedagógus

Ahogy az óvónői munkáról és a bábozásról kérdezem, árad Tündéből a lelkesedés és a hivatása iránti szeretet. Azt feltételezem, mindig is erre a pályára készült, azonban csakhamar kiderül, hogy eredetileg évekig női ruhakészítőként dolgozott. Tulajdonképpen gyerekkori álma vált valóra, amikor már családanyaként elvégezte a főiskolát, és elhelyezkedett jelenlegi munkahelyén a Gyermeksziget Óvodában, ahol nem sokkal érkezése után, óvodapedagógus társaival együtt megalakították a Cifra Palota bábcsoportot.

Hogy honnan jött az indíttatás? Tünde elhatározását az segítette, amikor államvizsgájára készülve a Mátyás király és az igazmondó juhász című mesét saját készítésű bábokkal előadta a gyerekeknek. „A mese végeztével a nagy csöndben megszólalt valaki: »Még egyszer!« Ez a mondat örökre bevésődött. Ilyen mondatok miatt érdemes ezt csinálni!” – emlékszik vissza a kezdetekre.

 

 

„A jéghegy csúcsa”

nyakiglabBár a bábozás elsősorban az alkotás öröme miatt, képzőművészeti szempontból érdekelte, a bábcsoport közel tíz éves fennállása óta sok minden mást is megtanult. Attól tud ilyen jól működni a bábcsoport, vallja, „…hogy mindenki beleteszi a saját tehetségét. Nem dolgozunk rendezővel, talán nem is tudnánk, hiszen nem vagyunk profik. Demokrácia van nálunk, mindenki bedobja a saját ötletét, aztán valahogy a végére minden összeáll.” – jellemzi a bábcsoport munkáját.

Minden tanévben bábszínpadra állítanak egy vagy két népmesét óvodásaik örömére, ez jelenti a mese kiválasztását, dramatizálását, a bábok, díszletek és a jelmezek elkészítését, valamint a megszületett alkotás előadását. Hogy jut minderre idejük?

„Ez számunkra hobbi. Feltölt, doppingol bennünket, hogy örömet szerzünk vele másoknak. Ugyanakkor az egyre növekvő adminisztrációs teher miatt sajnos sokkal kevesebb szabadidőnk jut a bábcsoportra a kezdetekhez képest.” – vallja a csoportvezető.

 

 

Bábozás a nevelői szándék szolgálatában

betlehemes kezfejbabokPedig a bábcsoport vezetése, ahogy megtudom tőle, csak a „jéghegy csúcsa.” Munkájuk legnagyobb részét a mindennapi óvodapedagógusi teendők töltik ki, ahonnan persze nem hiányozhat a gyerekekkel való bábozás sem. Ebben az esetben nem az előadás létrehozása a cél, hanem az ahhoz vezető út, a nevelői szándék. A bábozás amellett, hogy közösséget teremt, komplexen az egész személyiséget fejleszti, tudjuk meg tőle.

A nevelői szándék mellett sok minden másra is ügyelnie kell a pedagógusnak. Nem mindegy például, hogy egy adott bábtípussal milyen életkorban dolgoznak először a gyerekek. Korosztályonként változik a kézügyességük, rosszul gondoljuk épp ezért, ha azt feltételezzük, hogy kizárólag az ujjbáb és a kesztyűsbáb alkalmas egy kisóvodás kezébe. Mivel még ebben az életkorban nem olyan fejlett a finommotorikája a gyerekeknek, nem okoz sikerélményt nekik ezeknek a bábtípusoknak az animálása. Amit igazán szeretnek azok a fakanál bábok, „a kötözött, párna típusú bábok”, melyekkel nagy mozgásokra képesek – tudjuk meg Tündétől. Szintén nagy kedvenc a Tünde által kifejlesztett „kézfej báb”, amit kesztyűként húzhatnak a kezükre a gyerekek. Egy betlehemes játék alkalmával 24 ilyen típusú bábot varrt és készített el a gyerekeknek.

Az idővel egyre kifinomultabb kézügyességgel bíró, és a báb iránt érdeklődő gyerekekkel úgynevezett „tehetségműhelyekben” foglalkoznak. Ha szeretnék a gyerekek, akkor akár egy-egy előadást is létrehoznak velük.

 

 

A báb, mint védelem

mit beszelnekHogy zajlik a felkészülés ezekben a műhelyekben? „Először is sokszor elmesélem nekik a mesét, ők megjegyzik, aztán eljátsszák a történetet az általam készített bábokkal. Nincs ebben semmi tudatosság, nem osztok szerepet sem, mégis egy idő után kialakul, hogy kinek mi áll jól. Klasszikus értelemben vett próbáink sincsenek, inkább azt mondanám, hogy sokszor eljátsszuk a mesét.” – mondja Tünde, aki olykor maga is a gyerekekkel együtt lép színpadra. Bár soha nem voltak színészi ambíciói, egy bábfórumon látva azt, milyen biztonságot jelent a gyerekeknek a pedagógus jelenléte a színpadon, úgy döntött ő is megteszi ezt a sajátjaiért. Gátlásai neki is voltak ugyan, de ennek leküzdésében „a báb mögé bújás” nyújtott segítséget.

A báb védelmet jelent a gyerekek számára is. Számtalanszor tapasztalta ezt Tünde, amikor különböző problémákkal küzdő óvodásokkal bábozott. Beszámolt például arról, hogy egy elektív mutista – pszichogén hallgatással diagnosztizált – óvodásával az egyetlen kommunikációs csatorna a bábon keresztül lehetséges.

 

 

Önbizalomhiány szülte bizonyítási vágy

Bár a bábjáték pozitív hatását régóta felismerték, csak a hetvenes évektől kezdtek komolyabban foglalkozni vele Mészáros Vincéné óvónő kezdeményezésére. Az úttörő nevelőről tanítványai és tisztelői később díjat neveztek el, mely a pedagógiai bábjátszás terén értéket teremtő, önzetlen alkotómunkájával kiemelkedő pedagógusoknak adományozható. Nemrégiben Tündét érhette az a megtiszteltetés, hogy átvehette ezt a díjat.

Aki alázattal végzi a munkáját, és a saját korlátait folyamatosan átlépve a kihívásokat keresi, előbb-utóbb megtalálja a sikerhez vezető utat. Tünde számára ez megadatott, bár nem volt könnyű elindulni, mert ahogy fogalmaz: „Rengeteg kisebbrendűségi érzés volt bennem korábban. Hiába szerettem volna mindig is óvónő lenni, nem hittem el magamról, hogy sikerülhet. Gyerekkoromban az iskolában kevés megerősítésben, dicséretben volt részem, talán ebből adódik a gátlásosságom, ugyanakkor a bizonyítási vágy is, hogy mégis meg tudom csinálni. Pedagógusként épp ezért fontos hangsúlyt fektetek a gyerekek dicséretére, mert azt gondolom, hogy ez adja meg számukra az önbizalmuk alapját, és ennek segítségével válhatnak majd kiegyensúlyozott felnőttekké.”

 

megnyiton

 

 

 

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu