Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

Kamaszokról kamaszoknak

Feltöltve: 2016. március 8.

Interjú Kaposi László drámapedagógussal

Mi az, amit megtehet, és mi az, amit nem egy kamasz a személyes szabadságának védelmében? Elsősorban erre keresi a választ műhelymunkából született LOMTALANÍTÁS – kamasztörténetek című színházi nevelési előadásunk, melynek rendezőjével, KAPOSI LÁSZLÓ-val beszélgettünk.

Mit takar a színházi nevelési előadás kifejezés?
Olyan előadás, amely a színház és a dráma különböző eszköztárával ugyanazt a problémát vizsgálja. Mi ennek segítségével a kamasz és környezete közötti viszonyt tanulmányozzuk. Két fiatal – egy fiú, és egy tőle független lány – történetét meséljük el, melyet a szülővel való ütközések folyamatosan meghatároznak. A kamasz és a felnőtt között felmerülő alapprobléma a másik létezése. A kamasznak függetlenednie kell, szembe kell fordulnia a szülővel. Ez biológiai, lelki szükséglet, amely problémákon keresztül valósul meg. Azt nézzük meg közelebbről, hogy hogyan éli meg mindezt egy fiatal, és hogyan a környezete. Míg az előadás a tragikus véget sem zárja ki, addig a drámamunkában azt keressük, hogy hogyan lehet mindezt helyrehozni, megakadályozni.

Előadás és drámajáték egyaránt része a foglalkozásnak. Hogyan kapcsolódik össze ez a két forma?
Másfél óra, azaz kétszer 45 perc áll rendelkezésünkre. Megismerkedünk a fiú és a lány történetének egy részével, majd ezt követően egy drámamunkára kerül sor, melynek központi kérdése az előadásban is elhangzó felvetés: „Hogyan érjem el, hogy figyelembe vegyenek, (…) hogy ne az én szabadságjogaimat tapossák sárba?” Vagyis mi az, amit megtehet egy kamasz, és mi az, amit nem a személyes szabadsága védelmében? A drámajátékot követően visszatérünk a lány és a fiú történetére, majd egy rövid, kb. 10 perces közös gondolkodással zárjuk az együttlétet, melynek során a szereplők lehetséges további döntéseire, életük alakulására kérdezünk rá. A foglalkozás többnyire kiscsoportos munkában valósul meg a két színész (Hell Krisztina, Hajdú Péter), valamint a zenei közreműködő (Arany Zoltán) segítségével, drámatanárként kezdetben én, később Láposi Terka lesz jelen.  

Milyen drámapedagógiai eszközökkel dolgoztok?
Az előadás által felvetett problémákat a gyerekekkel közösen átbeszéljük, és ha egyes kérdések vizsgálatában a megjelenítés tűnik a jó megoldásnak, akkor konkrét szituációk eljátszásával ellenőrizzük, teszteljük a megállapításainkat. Ha egy konfliktust például úgy ítélnek meg, hogy az másfajta kommunikációval megelőzhető lett volna, akkor azt lehet, hogy érdemes improvizáció vagy úgynevezett állókép segítségével ki is próbálni. De a résztvevők játéka nem cél, legfeljebb eszköz lehet.

Milyen fázisai voltak a munkafolyamatnak?
Középiskolásokról középiskolásoknak szóló, tantermi, osztályközegben játszható előadás megrendezésére kaptam felkérést, mely eredetileg a Normális vagy? munkacímet viselte. Róbert Júlia dramaturggal közösen jelenetötleteket találtunk ki a téma vagy a figura megadásával, melyek a színészek improvizációja nyomán tovább körvonalazódtak. Juli ennek alapján, majd a későbbi próbaszakaszok eredményeinek folyamatos figyelembe vételével írta meg a szövegkönyvet. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az előadók nem csak klasszikus színészi munkát végeztek: teljes jogú alkotótársak voltak a próbafolyamatban. Úgy gondolom, akkor születik jó foglalkozás, ha a színész, a drámatanár saját maga is megmerítkezik abban a témában, amin át akarja vezetni a gyerekeket, ha nem kész eredményeket akar közölni, hanem ő maga is keresi a számára érvényes kérdéseket.

Itt a Vojtinában két olyan színésszel volt szerencsém együtt dolgozni, akik nyitottak voltak mind a formanyelv, mind a színészi eszközkészletük határainak keresésében.

Ki az előadás célközönsége?
Az a probléma, amit vizsgálunk – úgy véljük – a 15-16 éves korosztályt érinti igazán. Fókuszként a már korábban említett kérdést járjuk körbe, azaz mit tehet egy kamasz, és mit nem a személyes szabadsága érdekében. Célunk, mint minden színházi előadásnak, hogy hatni tudjon, hogy foglalkoztasson. Szeretnénk, ha éreznék a gyerekek, hogy érdemes beszélgetniük a problémáikról, ne adj Isten még a szülővel is. Színházi nevelési előadásunkkal nem megoldásokat mutatunk: utakat, lehetőségeket villantunk fel.  

Az előadásban az élőszereplős játék mellett bábok is szerepelnek. Mennyire volt tudatos döntés a két műfaj, a színházi nevelés és a bábművészet ötvözése?
lomtalanítás02
Nem hagytam figyelmen kívül, hogy egy bábszínháztól jött a felkérés, tudatos döntés volt a részemről a bábok használata. Mindkét említett művészeti terület – ha úgy tetszik, szakma – tett már arra kísérletet, hogy beemelje a másik műfaj adottságait a sajátjába, azonban igazából csak erős kompromisszumokig jutottak. Mi most nem bábszínházat akartunk csinálni, hanem bábot használó színészekkel hoztunk létre egy előadást: egy működő színházi nyelvet, melynek érdekében számos konvenciót felrúgtunk.

 
A bábszínházak az eddigiekben alapvetően nem voltak nyitottak arra, hogy a saját szakmai tudásukkal együtt csináljanak színházi nevelési előadást. Többnyire egy már meglévő előadáshoz rendeltek hozzá feldolgozó órát, amely elsősorban a látottak megbeszéléséből állt, annak minden jóindulatával és felszínességével együtt. A Vojtina ebben a tekintetben az úttörők közé tartozik. Jó érzéssel tölt el, hogy ennek az útkeresésnek részese lehetek én is.

Hol lesz látható az előadás?
Bár egy nagyobb osztályteremben is elférne, jelenleg a debreceni Ifjúsági Ház nagytermében fogjuk játszani, ami bizonyos szempontból előny, mert a diákok kilépve az iskolai közegből függetlenebbnek érezhetik magukat a társaságunkban.

LOMTALANÍTÁS – kamasztörténetek
Bemutató: 2016. január 13.
Író-dramaturg: Róbert Júlia
Rendező: Kaposi László
Tervező: Pignitzky Ádám
A zenét szerkesztette: Arany Zoltán
Drámatanár: Kaposi László/Láposi Terka
Játsszák: Hell Krisztina, Hajdú Péter
Zenész: Arany Zoltán

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu