Ugrás a főmenühözUgrás a tartalomraUgrás a lábléchez
4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160 href="mailto:uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov">uh!pont!zahnizsbabanitjov!kukac!anitjov

Hírek

„A kicsike fülemüle víg dala száll…”

Feltöltve: 2012. november 21.

 

 

2007-ben egyszer már meglágyította a kínai császár szívét a fülemüle éneke bábosházunkban. Az idei évadban sem lesz ez másként: újra felcsendül kismadárkánk hangja.
A fülemüle című előadás felújításának kapcsán a darab jelmeztervezőjével, Bodor Judittal beszélgettem.

 

 

Mikor találkoztál először a mesével?
Kilencévesen olvastam először a mesét. Akkor – mint sokan közülünk – én is a fülemülével azonosultam.
Andersen meséinek nagy része szomorú történet, A fülemüle is az, hiszen arról szól, hogy a császárnak a halál közeledtét kellett megéreznie ahhoz, hogy észrevegye, ami természetes és nyilvánvaló: a valódi érzelmek fontosságát.
Sokat gondolkoztam azon, miért szeretjük az Andersen meséket annak ellenére, hogy általában búskomor történetek. Talán, mert szépen tudnak szomorúak lenni, és mert annyira jó a mesék végén felsóhajtani.

 

011

Az előadás első bemutatója 2007-ben volt bábszínházunkban. Mi volt a feladatod akkor?
Rumi Laci, a darab rendezője Grosschmid Eriket és engem kért fel arra, hogy a darabot vele együtt „álmodjuk” meg. Erik tervezte és kivitelezte a díszletek részleteit, az árnyjáték szereplőit és az árnyjáték tereit, a műfülemülét és a szamuráj-katona fejdíszét. A jelmezek, bábok és a dekoráció volt az én feladatom.

Egyezett az elképzelésed a rendezővel, vagy kompromisszumok árán valósult meg, amit szerettél volna?
Rumi Lacival szeretek együtt dolgozni, könnyen egymásra tudnak hangolódni a gondolataink.
Elmondható róla, hogy minden egyes alkalommal határozott elképzelései vannak arról a térről, amiben meg szeretné valósítani az előadást, itt sem volt másképp.
Nem voltak vitáink, vagy legalábbis nem emlékszem rájuk, azt gondolom jól kiegészítettük egymás ötleteit.

 

Melyek voltak ezek a határozott elképzelések?
Mivel Andersen fülemüléje a világon a legszebben éneklő madár, ezért Rumi Laci formabontó módon a fülemüle énekét úgy próbálta megjeleníteni, hogy azt minden egyes alkalommal egy fehér hernyóselyem-ruhába öltözött lány gyönyörű tánca kíséri. 
A fülemüle megjelenik bábként (ezt jelzésszerűen egy fehér csipke-kesztyűből alakítottuk ki) és a báb énekhangjával párhuzamosan táncként, amely a szabadság, a repülés élményét adja hozzá a dalhoz. Ennek a kétféle formának az összetartozását erősíti az a jelenet is, amikor a fülemülét rács mögé zárják, és a lány, aki eddig táncolt, hirtelen eltűnik.   

 

043

A nézőteret kétfelé osztja egy kifutó. Mi a funkciója ennek?
A kifutó többek között az előadás egyik látványos szereplőjére lett kitalálva, egy szamuráj-katonára, aki bábszerűvé válik attól, hogy rugós gólyalábon közlekedik.
Az osztott nézőtérnek a legfontosabb funkciója viszont az, hogy a nézők nem csak megfigyelőkként, hanem szereplőkként, pontosabban a császár népeként is jelen lehetnek. Sokkal intenzívebb élmény így végignézni az előadást, főleg azért, mert a szereplőket testközelben érezhetjük.

Ragaszkodtatok az eredeti történethez vagy belecsempésztetek saját történetszálat is az előadásba?
Színpadra alkalmazva a mesét rájöttünk arra, hogy nagyon kevés a cselekmény, a helyszínváltás benne. Azon kezdtünk gondolkozni, vajon mivel tudnánk feldobni, izgalmassá tenni a történetet. Rumi nagyon szereti a cirkusz világát, az ő ötlete volt, hogy a történet egy adott pontján a császárt mutatványosok szórakoztassák, és ezzel egy kicsit színesítsék a dramaturgiát. Ez az oka annak, hogy ugyan egyetlen Andersen mesében sem olvastam cirkuszról, a mi előadásunkban mégis megjelenik. A szórakoztatás leglátványosabb részeként a kifutón egy óriássárkány is bevonul a császár elé.

 

Kérlek, foglald össze röviden az előadás látványára vonatkozó koncepciót!
Azt szerettük volna, hogy a nézők belépve a terembe egy kínai világban érezzék magukat.
Ehhez figyelembe kellett vennünk azokat a kötelező stíluselemeket, melyek felidézik ezt a hangulatot: kínai szabásvonal a jelmezeknél, kínai jelek, arany, ezüst és bordó színek használata a császár világához, harsány színek a mutatványosok világához, fehér a fülemüle dalához...

 

038

A díszlet és a jelmezek megvalósításában az anyag vagy a téma adja az ihletet?
Egy alkotófolyamatban mindkettő elképzelhető, de konkrét darab kapcsán, mint amilyen ez is volt, a téma az elsődleges. A fülemüle énekét táncoló lány ruhájának és a császár ruhájának anyaga például tudatos választás volt – hernyóselyemből készült mindkettő: a császár inge nehéz hernyóselyem, a lány ruhája vékony, átlátszó hernyóselyem.
Miért az átlátszó hernyóselyemre esett a választásom? Mert azt a légies lebegést, melyet a tánc is próbál kifejezni, egyes-egyedül ez az anyag tudja visszaadni.
Azt hozzá kell tennem persze, hogy kitalálni mindig sokkal egyszerűbb mindent, mint kivitelezni. A vékony hernyóselyemmel nagyon nehéz bánni – nem voltam „népszerű” a varrodás lányoknál, amikor ezzel dolgoztak.

 

Az előadás felújítása jár-e változtatásokkal, mi lesz ebben a te feladatod?
Az eredeti előadás jelmezeit és kellékeit némiképp újraértelmezi az, hogy kevesebb szereplő lesz a színpadon, ennek oka a társulaton belüli létszámváltozás, de mindennek ellenére a koncepció és a játék ugyanaz marad.
Amikor most pár év múlva [0]újra feláll a színpadra a díszlet, kiderül, hogy mi az, ami [0]„poros”, és mi az, ami esetleg új formát vagy színt kíván.

 

A fülemüle
Írta: Borbély Szilárd szövegei felhasználásával Rumi László
Rendezte: Rumi László
Díszlettervező: Grosschmid Erik
Báb- és jelmeztervező: Bodor Judit
Zeneszerző: Szokolay Dongó Balázs, Bolya Mátyás
Játsszák: Hajdú Péter, Hell Krisztina, Herczeg Zoltán, Megyeri Béla, Nagy Mónika, Nagy Viktória Éva, Reschofsky György, Telenkó-Oláh Tímea
Hangfelvételen közreműködik:Balogh András, Kiss Gergely Máté, Papp Melinda

Színháztermi előadás:2.000 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:2.000 Ft / fő
Gyermek-előadásokra szóló bérlet:4.500 Ft / fő

Kedvezményes jegyár három vagy többfős családok részére:

Színháztermi előadás:1.700 Ft / fő
Játszószínházi foglalkozás:1.700 Ft / fő

Szeretne értesülni a legfrissebb
bábszínházi információkról?

Iratkozzon fel hírlevelünkre:

4026 Debrecen, Kálvin tér 13.+36 (52) 418-160vojtina@vojtinababszinhaz.hu