Hírek

Óvodás bérlet
(négy előadás):

Az okos lány
A titok (Mire jó, ha az ember érti az állatok beszédét?)
Aliz Csodaországban

Választható előadás vagy játszószínházi kamarajáték

Iskolás I. bérlet
(négy előadás - ajánlott életkor 6-12 éves):

Az okos lány
Fülemüle
Aliz Csodaországban

Választható előadás vagy játszószínházi kamarajáték

Iskolás II. bérlet
(három előadás + az előadásokat követően 40 perces Színházi Nevelési Program -  ajánlott életkor 10-18 éves):

Fülemüle
Boldog képek
A farkas és a hét kecskegida


Az előadásokhoz – előre egyeztetett módon – a látottakat feldolgozó drámaóra is kapcsolódhat. A három megajánlott előadás olyan élethelyzeteket, erkölcsi mondandókat fogalmaz meg újszerű színházi megoldásokkal, melyekről korhatár nélkül érdemes egymással beszélgetni.

Választható SZÍNHÁZTERMI előadások:

Batu-tá kalandjai
Boldog képek
Fülemüle
A farkas és a hét kecskegida



Választható JÁTSZÓSZÍNHÁZI előadások:

• KAMARAJÁTÉKOK:
  Hamuban sült pogácsa
  Hol jártál, báránykám?
  A vén kutya
  Babszem Jankó
  
  
  
• SZERTARTÁS-SZÍNHÁZ – Rítusjátékok:
  „Elmúlt a nyár, itt az ősz,…” - Szüretezés
  „Menjünk el a látására!” - Betlehemezés
  „Illik a tánc a farsangnak,…” - Farsangi alakoskodás
  „Szíp kerekek forogjatok” - Pünkösdölés
  
  

AZ ELŐADÁSOK ISMERTETŐI

Az okos lány – magyar népmese alapján írta: Góczán Judit
(Színháztermi előadás)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány, aki túljárt Mátyás király csavaros eszén is. Pedig ez a csavaros eszű király és álmodozó udvari bolondja nagyon furfangos feladatok elé állította az okos lányt. Csakhogy egy bátor, tiszta szívű leány nem retten meg három fortélyos feladattól. Nos, az eszével nincs is baj, de a szíve,…a szíve menthetetlenül odavan! Annyira szerelmes lett, hogy majdnem elvesztette azt a híres eszét is.

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!




A titok (Mire jó, ha az ember érti az állatok beszédét?) - magyar népmese alapján írta: Láposi Terka
(Játszószínházi előadás)

Tudomány-e a juhászé, aki érteni véli az állatok beszédét? Azt mindannyian tudjuk, hogy az emberek és az állatok kapcsolatot tartanak egymással, sőt barátság is kialakulhat köztük. Az életünket sok esetben kisegítik az állatok. Van közöttünk olyan, aki megtapasztalta, hogy az állatok képesek úgy viselkedni, mint mi, emberek: veszekszenek, csúfolódnak, nevetgélnek, perlekednek. Úgy, mint a juhász a feleségével.
Ki ne szeretné megérteni kedvenc állatkájának beszédét? Vajon az állatok értenek-e emberül? Titkok, rejtélyek és kacagtató helyzetek sokaságán keresztül vezet mesénk, melyben számos állat megjelenik: kutyák, macskák, bárányok, lovak, szarkák, kakas, farkas. No, és mindennek az elindítója egy kicsi kígyó.
S miért jó, hogy a juhász érti az állatait és azok viselkedését? Történetünkből mindez kiderül.

Az előadást három éves kortól ajánljuk!



Lewis Caroll: Aliz Csodaországban
(Színháztermi előadás)

Aliz egy bájos kisiskolás lányka, aki álmában a nyuszi után eredve egy mély kúton át Csodaországba jut. Ott különböző varázsszerek hatására hol picivé, hol óriássá változik. Furcsa beszélgetéseket folytat különféle figurákkal, Egérkével, Struccal, Álteknőssel és magával a Szívkirálynővel is. Ennek a kalandos, vidám, - ötletektől hemzsegő, s bábszínpadért kiáltó - mesének Lewis Caroll oxfordi matematika professzor a szerzője, aki szívesen kalandozott a mesék birodalmában.

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!




Fülemüle - H. C. Andersen meséjét színpadra írta: Borbély Szilárd
(Színháztermi előadás)

„Egyszer volt, hol nem volt, szép csendesen éltem
kint a tengerparton, a császár kertjében.
Fülemüle vagyok, dal a mesterségem,
csak vártam a hajnalt, nem volt semmi vétkem.
De egyszer egy napon kalitkába zártak,
mert a palotában énekemre vágytak.”

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!




Boldog képek - Bartal Kiss Rita és Horváth Mária ötlete és forgatókönyve alapján
(Színháztermi előadás)

Mesénk egy faluról szól, ahová, ha betérünk, mosolygós emberek néznek ránk. Egy faluról, ahol a lányok viselete a tündérekéhez hasonlít. Egy faluról ahol, éjszakánként boldogok az emberek álmai, és ahol még a macskák is boldogan pödörgetik a bajszukat a tejeslábas fölött. Ennek a falunak még a neve is Boldog! Ne keressétek idegen országok térképein, hiszen a Mátra alján, a Galga folyó völgyében, Palócföldön található, Magyarországon. Gyertek velünk Boldogra, a boldogság titkát keresni!

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!




A farkas és a hét kecskegida –  Grimm meséjét színpadra írta: Kolozsi Angéla
(Színháztermi előadás)

Mindenkinek lehet rossz napja. Olykor az is megesik, hogy mindenkinek rossz napja van. Ilyenkor még a legjobb testvérek is összevesznek. Anya nem tud ezen a furcsa napon békét teremteni csemetéi között, meg ideje sincs rá: vásárolni szalad, magára hagyva a hét kis égedelmet. Innentől kezdve végleg felborul a rend, amikor már-már szétesik a ház, bekopog a házba egy idegen.

Az előadást 4 éves kortól ajánljuk!




Batu-tá kalandjai – a vásári játékot írta: Kovács Géza
(Színháztermi előadás)

Ki is ez a Batu-tá? Ez bizony jó kérdés! Afrikában született gyerekember ő, aki most lépked (vagy inkább úszik?) a felnőttek világa felé, hiszen a tenger túlsó partján próbálna szerencsét. Az mindenesetre biztos, hogy nagyon hasonlatos a mi Vitéz Lászlónkhoz, már ami a vidámságát, életrevalóságát illeti. Útnak is indul, ám a túlpart nem fogadja hősünket tárt karokkal…

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!

A KAMARAJÁTÉKOK ISMERTETŐI

Babszem Jankó – magyar népmese alapján írta: Láposi Terka

„Uram, Teremtőm, legalább akkora gyermeket adj, mint egy máknyimák!” A szántóvető feleségének fohásza meghallgatásra talál, megszületik az induri – pinduri Babszem Jankó! Jankó akár egy babtokban is elhálhatna, de olyan nyugtalan, csínytevő figura, hogy sohasem alszik. Inkább kalandra megy, s lesz belőle ökörnyál, farkas-ördög, tolvajkulcs, láthatatlan szellem.

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!




A vén kutya – magyar népmese alapján írta: Láposi Terka

Kerekerdő közepén minden esztendőben, mindig ugyanazon a napon és órában találkát ad egymásnak négy jóbarát: a kutya, a malac, a macska és a ló. Igen ám, de most mindegyikük elkésik, ezért elvarázsolódnak, összekeveredik rajtuk minden, így furcsa, eddig még sosem látott lényekké válnak. Vajon mit kell tenniük, hogy visszakapják eredeti külalakjukat? Ők négyen most a régi idők vásárt járó, történeteket megelevenítő „figurásai”. A négy barát meséi pedig: A vén kutya, Kacor király, A kismalac és a farkasok és A szürke ló című magyar népmesék.

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!




Hamuban sült pogácsa – magyar népmesék alapján írta: Láposi Terka

A hamuban sült pogácsát akkor kapjuk, ha nagy út előtt állunk. Testi, szellemi, lelki táplálék egyszerre, hiszen erőt ad még egy csipet morzsa is belőle. A kenyér pedig „a gondtűrő emberé, aki vet, arat, akinek malma, tűzhelye, hitvese, temploma és hite van”- mondja a mese. S milyen nehéz megküzdeni azért, hogy legyen mindenkor az asztalon! A küzdelem pedig olyan sokféle lehet. Ennek indultunk utána játékunkban, ennek a sokféleségnek.

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!




Hol jártál, báránykám? –  magyar népmesék alapján írta: Láposi Terka

A csikó megszületik, máris lábra áll. A csibe kibújik a tojásból, és azonnal szalad az anyja után. Az ember gyermeke meg? Mi a csoda történik vele? Hová indul az, aki már nagyobbacska, és megunta, hogy teddide-teddoda legényke legyen? Három magyar népmesét hívunk segítségül, hogy a legkisebbekhez szólva, könnyesen, de mégis a népek bölcsességét alapul véve utazzunk a mesebeli világok között, s választ találjunk kérdéseinkre!

Az előadást 3 éves kortól ajánljuk!

SZERTARTÁS-SZÍNHÁZ

a magyar népszokásrendünket és folklór örökségünket felhasználó rítusjátékok:



Szüretezés: „Elmúlt a nyár, itt az ősz, kampósbottal jár a csősz”

Mikor minden gyümölcs megérik, a kisbíró harsány dobolással várja a szüretelőket huncutságokkal, kópéságokkal tarkított bálra. A mulatságnak vendége lesz a héthatáron csodált borbély mester, a jósolni tudó cigányasszony, a táncos és fürge lábú törpe pár. No, de a bálba hivatalos még a szőlőcsősz, muzsikus uramék és minden rangú – rendű szerelmespár,…




Betlehemezés: „Menjünk el a látására!”

Karácsony havában ünneplőbe öltözve, narancs- és fahéjillattal, s szép énekekkel várunk Benneteket a Játszószínházban, hogy együtt készüljünk a Nap fordulójára. Mesélünk Jézuska, vagy ahogy népünk a régi időkben mondta, a Fénykrisztus születéséről. A betlehemi templomban megtáncoltatjuk a három pásztort, a gonosz Heródes királyt és megidézzük a napkeleti bölcseket.




Farsangi alakoskodás: „Illik a tánc a farsangnak, minden rongya fityeg annak”

Egy csúfszájú, nagyhangú asszonyságnak elveszett a mindentudó, számokat is felismerő kecskéje, a szomszédnak a táncos medvéjébe éppen most került valami kórság és meg sem moccan, a cigányasszony jósolna ugyan tenyérből is, de nincs, aki bátran vállalná sorsának ismeretét. No, annyi minden furcsaság történik velünk e farsangi napokban, hogy legény legyen a talpán, aki azt kibírja!



Pünkösdölés: „Szíp kerekek forogjatok”

Pünkösdkor nászát üli minden a teremtett világban. Az ég kapui kinyílnak, a fény szinte felszív, felemel minden lent, földön lakót a magasba. S kikből lesz a királyi pár? Harmatszedés, fésülködés, bothúzás, kakasütés, zsákban futás izgalmai után eldől, kik alkalmasak rá.


{flike}