Társulat

Mélyen tisztelt nagyérdemű!
Fiúk, lányok, nagymamák és nagypapákok,
valamint mindenki a fent említetteken kívül!


Fáradjanak beljebb, foglaljanak helyet, s nyissák nagyra szemeiket!
Itt látható a Vojtina apraja-nagyja: többeket már ismernek közülünk személyesen is, de lehetnek olyanok közöttünk, akiknek eddig csak a keze nyomával találkoztak a bábszínházban.
Figyelem figyelem! Világszám! Háromra bemutatjuk a társulatot!
Egy, kettő, hááá – rom!

A társulat vezetői

ASBÓTH ANIKÓ

A Vojtina Bábszínház igazgatónője 1993 óta. Ekkor lett hivatásos bábszínház a Vojtina bábegyüttesből, ahol Anikó (egy közgazdasági szakközépiskola irodalmi színpadáról indulva, a debreceni Posta ifjúsági klubját látogatva) 1975-ben bábos pályafutását kezdte. Elvégezte a Tanítóképző Főiskolát, de az élet úgy hozta, hogy a hobbyja lett a hivatása.
Nemcsak igazgat, hanem játszik is, bár a „boldog békeidőkhöz” képest (amikor még „csak” bábszínész volt) már ritkábban tűnik fel a színpadon. A három kismalac és a farkas - ban azért még mindig ő az a kedves, piros Pufi malac, vagy a játszószínházi Mátyás mesék egyik hosszú ruhás udvarhölgyeként is találkozhattak vele mostanság. Számtalanszor volt boszorkány a színpadon, többek között a Szépenzengő pelikánmadár, a János vitéz vagy a Fehér medve című előadásokban, és mindig nagyon élvezte a „banyáskodást”.
Belekóstolt már az írásba és rendezésbe, sőt, még az újságírásba is: a Bábosházi Figyelőben rendszeresen olvashatóak a cikkei.
Van neki három szép nagy fia: Gergő, Ádám és Bence, a „három szabólegény”, akiknek az édesapja, Szabó Tibor szintén vojtinás.

LÁPOSI TERKA

A játszószínház művészeti vezetője, a kiállítási program vezetője, a bábszínház „arculatfelelőse”. Rajztanár, képzőművész (festő és bábtervező), etnográfus.
Már biztosan találkoztak vele a játszószínházban, ahol a Csudakardról mesélt meg Tündérszép Ilonáról, vagy esetleg készítettek vele együtt bábot valamelyik családi hétvégén. Terka vezetésével találja ki a játszószínházasok csapata a foglalkozások témáját és menetét. Ő állítja össze az egész év programját, úgy, hogy egészséges és sajátos nevelési igényű gyerekek egyaránt a játszótársaik lehessenek.
Az egész évben nálunk látható kiállításokat Terka hívja meg, és a dekorációs munkatársakkal együtt ő rendezi el a kiállítótérben. Kemény Henrik és a Kemény család bábjai is az ő gondoskodása révén tudják beutazni Magyarországot, sőt, Európát!
Kiadványaink, bábszínházunk belső terei a vidám bábokkal és színes képekkel Terka fantáziáját és kreativitását dicsérik. A Bábosházi Figyelő hasábjain is olvashatóak az írásai.
Nem tudni, hogy csinálja, de emellett még tanít, előadásokat tart, rajzol és tervez. Vagy tornázik. Vagy fut. Vagy kirándulni megy férjével és Hunor fiával. Vagy…

NAGY ISTVÁN

A társulat „vándormadara”. 1993-ban, a Vojtina hivatásos bábszínházzá válásakor ő volt az első hangosítója és világosítója a csapatnak.1995-ben egy időre búcsút vett a bábszínháztól, és magánvállalkozóként hangosította a környék kulturális rendezvényeit. 2001-ben, amikor a Vojtina beköltözött első saját otthonába, a volt Hungária mozi épületébe, ő ismét a bábosok hangosítója lett. 2004 és 2006 között az új Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként dolgozott, majd 2006 őszén visszatért a Vojtinába műszaki vezetőnek. Ő gondoskodik az egész ház műszaki igényeiről – a reflektoroktól kezdve a számítógépeken át a műhelyek ellátásáig -, és ha úgy alakul, ő is segít „hallhatóvá” tenni az előadásokat. 

Színészek

MEGYERI BÉLA

Bábszínész, a Vojtina bábegyüttes egyik alapító tagja. Szabó Tiborral együtt kezdtek bábozni az általános iskolában, és azóta le sem jött a színpadról. Kevés olyan mese van, amiben ne keltett volna életre minimum egy, de inkább több szereplőt. Volt Döbrögi és Dr. Doolittle, Háry János és Tökmag Tom, cseh vitéz, francia király és török basa. Játszott vízimanót, törpét és óriást, kutyát és macskát egyaránt. Díjakat is kapott a játékáért, pléldául Unima-kisdiplomát, Csokonai-díjat és Vaskakas-díjat, de a nézők valószínűleg neki adnák a Tiszteletbeli Farkas- és Sárkány-díjat is.
A legszebb díj azonban az, hogy amikor megjelenik a színpadon és játszani kezd, szem nem marad szárazon – a nevetéstől… Béla a Mosoly-rend lovagja. 2008-ban nyugdíjba vonult, de azért továbbra is mulattatja a nagyérdeműt egy-egy szerepben a Vojtina színpadán.

RESCHOFSKY GYÖRGY

Bábszínész és hangulatfelelős. Már az óvodában is a gitár lehetett a jele. Magyar-ének szakos tanárképző főiskolásként végigjárta az országot zenés gyermekműsoraival, együttesével, a Re-Show-val pedig a felnőtteket szórakoztatták. 199o-ig általános iskolásokat tanított a zene, az éneklés örömére, azóta meg a bábszínházban bábozik, játszik, énekel és zenél. A színpadon láthatták János vitézként, bohócként, garabonciásként, de több tucat fiatal és öreg király szerepét is maga mögött tudhatja. A Csipkerózsika, a Többsincs királyfi, a Bábabukra vagy a Brémai muzsikusok gyönyörű dalai őt dicsérik, hiszen ő szerezte azokat.
A Vojtina Bábszínész zenekarban a felnőttek (és persze a saját maga) örömére zenél. 2oo4-ben Csokonai-díjjal köszönte meg neki Debrecen városa a közönség nevében a „mulattatást.”

PAPP MELINDA

Bábszínész, különös ismertetőjele: egy nagy mosoly. A debreceni Ady Gimnázium drámatagozata után (ahol ma már ő is a tagozat tanára) a Kossuth Lajos Tudományegyetemen folytatta kalandos életét. Ott 1996-ban írásba adták neki, hogy taníthatja a középiskolásokat a magyar és német nyelvre, de ő inkább játszani kívánkozott, úgyhogy elszegődött a Vojtinába „bábos kisinasnak”. Azóta persze „nagyinas” lett, és elvégezte a Színművészeti Egyetemet is.
2000-ben a „Kis utazás” című filmben bukkant fel német építőtábori felvigyázóként.
Ír mesét, verset és újságot, a Bábosházi Figyelő főszerkesztője. Ha kell, fordít vagy tolmácsol németül és spanyolul, de bármilyen országban járunk vendégként, előbb-utóbb annak a nyelvén is megérteti magát.
A bábszínpadon anyukaként és boszorkányként kezdte pályafutását, de ő volt a Paprikajancsi szerenádja Lili bohóca, a Tündér Lala tündérkirálynője vagy a Bábabukra ifjú molnárnéja is, de bizony még Mátyás király felesége is lehetett - a színpadon. 
Ha az utcán látják, biztosan egy hátizsákkal a hátán szalad valahová: mindig talál valami „csinálnivalót”…

BALOGH ANDRÁS

1971.VI.18 – 2011. XI.01.

Bábszínész.
A Tisza partján, Szegeden ringatták a bölcsőjét, onnan indult világot látni.
Budapesten tanult játszani és énekelni Gór Nagy Mária Színitanodájában (1993-1996.), amit az Operettszínházban (1996/1997.) próbált ki először közönség előtt.
 A televízióban is megmutatta magát két filmsorozat (Kisváros, Tévé a város szélén) szereplőjeként, aztán Egerben állt színpadra, de ott már bábbal a kezében.
 Az egri (2000/2001.), kolozsvári (2001.szeptember-december) és veszprémi (2002/2003.) bábszínházban töltött idő után egy szombathelyi kitérővel (2003 nyara, Savaria Karnevál,) 2003 szeptemberében Debrecenbe vezette a sorsa.
 Nálunk, a Vojtinában ő keltette életre többek között Jusztint a Tündér Lalában, Miles Hendont a Bonifác, a figurászban vagy Mátyás király udvari bolondját a Ki álmodta a legszebbet? című előadásban. Fehérlófia, Parittyás Vince és Hintás Jimmy volt ő, meg Toldi Miklós, sőt, az univerzum legintelligensebb fedélzeti robotja, Albert! No és fondor lelkületű egyházfi, Harangláb nevű, valamint kakas, kiskecske, király, matróz, ördögfióka, és még sok mindenki, akit bábos fantázia színpadra hív…
2011 októberében két újabb bábelőadásban próbált: az Iciri-piciri mesékben többedmagával,  a Batu-tá című vásári játék összes szereplőjét pedig egymaga keltette volna életre, de ezt az előadást már csak az égiek láthatják.
2011 november 1-én, Mindenszentek napján elment, el akart menni, ő döntött így.
Ahogy egy vojtinás kolléga megfogalmazta: „Elszerződött a gondtalanok égi társulatához…” 
Megrendültünk. Felfoghatatlan és fájdalmas számunkra a döntése.
Jimmy – Dzsimi… 
Így hívta őt mindenki, aki ismerte közelebbről vagy messzebbről.
Jimmy számára a BÁBSZÍNHÁZ és a benne élők, alkotók jelentettek mindent, ami egy emberi életben fontos lehet: itt talált apát, anyát, testvéreket, családtagokat, barátokat, kollégákat, sors- és harcostársakat, olykor ellenfeleket, szerelmet, örömöt, otthont, ünnepet…
Közhelynek tűnhet, de az ő igazi élete játék közben fénylett fel.
Mindennél jobban szeretett játszani: színpadon, színpad nélkül, bábokkal, játékostársakkal, társasjátékokkal…Amikor egy ember elmegy – meghal, eltávozik az élők sorából, elhagyja porhüvelyét -, valamiképp szeretnénk összegezni az életét, megfogalmazni azt, milyen nyomot hagyott bennünk.
Amikor egy művész elmegy, a műveit emlegetjük föl, azt, hogy mi fontosat, különlegeset rejtett is ő el világunk kincseskamrájában.
A színház a perc, a pillanat, a MA művészete. Ami tegnap a színpadon megtörtént, mára már nincs, elfelejtődik. E törvény a bábosoknak sem ad felmentést. A báb még él egy ideig, nézegethető, kézbe vehető, kiállítható, de a lélek, ami életre keltette, elrepült belőle.
Ám ha egy kicsit becsukjuk a szemünket és erősen „odagondolunk”, mi, kollégák, barátok és Ti, kedves közönségünk, akkor előbújnak az emlékképeink Balogh András „Jimmyről”, a bábjátékosról, a kollégáról, az emberről:
- Miles Hendon szerepében szakállt növeszt Rumi László rendező kedvéért, holott úgy néz ki vele, mint egy álruhás detektív…
- Rugós gólyalábon szaladgál a házban, mert a „Fülemüle„ című előadásban ez a dolga…
- Mint Albert, a robot egy gurulós dobozba zárva,furcsa géphangon beszélve, maszkban-sötét szemüvegben is bizalmat ébreszt a kiskorú nézőkben, és az ő segítségükkel megmenti az emberiséget az „ Égen-földön mesé”-ben…
- Fehérlófiaként akrobatákat megszégyenítő ügyességgel küzd sárkányok ellen a színpadon…
- Zsonglőrlabdákkal gyakorol éjjel-nappal a Brémai muzsikusok cirkuszi jeleneteihez…
- Főzni tanul, és tanácsokat kér a bábszínház nőtagjaitól…
- Gitározik, dobol és énekel…
- Nevet, úgy, ahogy csak ő tud…
- Béla bácsival vitatkozik…

Mi, vojtinások hiszünk abban, hogy lesznek gyerekek,akik a Vojtina Bábszínház előadásain szerették meg a színházat, a játékot, s akik 10-15-20 év múlva azt mesélik majd egymásnak felnőttként, hogy: „ Képzeld, amikor másodikos voltam, egyszer a 31-es buszon hazafelé menet láttam a Farkast ( Megyeri Béla) meg a Parittyás Vincét ( Balogh András „Jimmy”)!....

Isten Veled. 
Nyugodj békében.


NAGY MÓNIKA

Aki hallotta őt vízitündérként a Bábabukrában, Popi hercegnőként a Pipo hercegről szóló mesében vagy fülemüleként A fülemülében, az nemigen felejti el csodaszép énekét. Gyerekkorától kezdve ezt szereti a legjobban csinálni a világon, de mindig szívesen látogatott el a mesék birodalmába is. 2oo4 decemberében a Vojtina Bábszínház tagja lett. 2oo5 februárjában lépett először a közönség elé: a Sellőének című előadásban ő volt a kis sellő, aki gyönyörű hangját adja cserébe azért, hogy emberi lábai legyenek, és szerelme, a királyfi közelében élhessen. Azóta játszott Iluskát, kis gólyát, udvarhölgyet, s még sok-sok szerep vár rá...
Amikor nem báb van a kezében, akkor mikrofont ragad: ő a Vojtina Bábszínész zenekar énekesnője.

HELL KRISZTINA

Kiki – így szólítják a budapesti Kolibri Színházban, ahol három évig bábozni tanult, és a Vojtina Bábszínházban, ahol 2oo5 szeptemberétől gyakorolja is a bábozást. Pici és kedves, akárcsak Ofélia kisasszony, akit életre kelt, ugyanakkor játékos és bolondozós, mint a macska, amit a Brémai muzsikusokban játszik. Szeretetre méltó kisróka az Egy rókáról és egy farkasról című előadásban, bájos vízitündér az Égen-földön mesében, de a Paprikajancsi szerenádjában és a Mátyás kerál neve napjában nadrág szerepben is kipróbálhatta magát.
Ha van egy kis ideje, akkor bábokat készít: titokzatosokat, de kedveseket - mint ő maga...

TELENKÓ-OLÁH TÍMEA

Remekül zsonglőrködik és táncol, ezt már bemutatta a Brémai muzsikusok című előadásban. Nem csoda, hiszen évekig foglalkozott ritmikus sportgimnasztikával és táncolt a Modern Tánc-Játék Stúdióban. A színjátszást az Alföld Színpadon kezdte, majd a Kuckó Művésztanya és a Kallipszis Egyetemi Színpad után 2002-től a Konzervartaudrium játékosa lett.
2007-ben végzett a Debreceni Egyetemen magyar és művelődésszervező szakon.
A bábszínházban az Ofélia Képeskönyv című előadásban mutatkozott be 2005 őszén, majd a nézők láthatták őt kecses rókahölgyként vagy vad viharlidércként is a bábszínházban.

HAJDÚ PÉTER

A debreceniek ma már „saját gyereküknek” tekintik, bár Egerben látta meg a napvilágot. A borváros Dobó István Gimnáziumában jegyezte el magát a színjátszással, amihez 1983-tól a Csokonai Színház művészeként is hűséges maradt. Megszámlálni is sok, hány előadásban lépett esténként a közönség elé. A legkedvesebb szerepei talán mégis K. Müller a Komásszony, hol a stukker?- ben, Camille a francia Feydeau Bolha a fülbe című darabjában vagy Bartlett A domb-ban. A Szép Színház tagjaként nemcsak felnőtteknek szóló előadásokban nyújtott emlékezetes alakításokat (pl. Kreón az Antigoné-ban), hanem a gyerekeket is elbűvölte humorával és játékával, többek között a Csizmás Kandúr, a Lúdas Matyi vagy a Nyakigláb, Csupaháj, Málészáj során. Ezen felül évek óta hallható a hangja szinkronizált filmekben, meselemezeken és rádióreklámokban is.
Korábban két fiával látogatta a Vojtina Bábszínházat, de a 2006/2007-es évadtól a bábszínpadon is kipróbálja magát: az Álomjáró testvérkék című előadásban Meseország királyaként és Jösszemár meseőrként láthatják őt bábozni a nézők, majd az Egy rókáról és egy farkasról farkasaként és A farkas és a hét kecskegida farkasaként , majd az Égen-földön mese koboldjaként, illetve Mátyás király udvari bolondjaként mulatatta a közönséget.

Játszószínház

SŐRÉS RÓZA

Az óvónőképző főiskola elvégzése után érkezett a Vojtinába 1998-ban. Gyerekkora óta színpadon volt, a hajdúböszörményi Kentaur Színpadtól a Főnix diákszínpadig sok helyen játszott önfeledten és jókedvűen. A bábszínházban először bábszínészként mutatkozott be, játszott Hüvelyk Matyit és királylányt, játékos kismalacot és betlehemi angyalkát. 2000-től játszószínházi játékosként szerez örömet a gyerekeknek: hol apró bábot készít a gyerekekkel, hol Tündérszép Ilonaként bújik bábjával a kicsi színpad függönyei mögé, hol pedig udvari bolondként „rosszcsontkodik” Mátyás király udvarában.

BARKÓ RÉKA

Tízéves korától kerülgeti a színházat: a hajdúböszörményi Kentaur Színpadon kezdte gyerekszínjátszóként, a Tanítóképző Főiskolán énekelni tanult Bárdosi Ildikó népdalénekestől, majd 2ooo-től a Vojtinában a Játszószínházban bontogatja szárnyait. Gyönyörűen énekel, s ha kell, furulyázik vagy gardonozik, például a Csudakard története című előadásban. Sőt, a játék mellett zenei szerkesztőként is bemutatkozott már a Mátyás, a furfangos címet viselő játékban. A Debreceni Egyetemen néprajzot, a nyíregyházi tanárképző főiskolán népzenét tanul.

MAGI KRISZTINA

A Játszószínházban ő a táncházi foglalkozások vezetője, megálmodója és végigtáncolója.
Nagyon szeret táncolni és játszani: a Forgórózsa Néptánc Együttesben az előbbit, az Ady Endre Gimnáziumban, a Mini Teátrumban meg a Tabak Színpadnál az utóbbit tanulta és gyakorolta éveken keresztül. A tanítóképző főiskola elvégzése után a Vojtina játszóházában találta meg a helyét, de kipróbálta magát a nagyszínpadon is a Többsincs királyfi című előadásban. Amikor épp nem táncos, mesélő (A kismalac meg a farkasok) vagy épp udvarhölgy (Mátyás mesék), akkor tanul. Latint, néprajzot, táncot…

VERES KATA

A nyíregyházi Tanárképző Főiskola ének-zene, népzene szakának elvégzése után szabolcsi kis falvakban tanított népzenét.
Először zenészként találkozhattatok vele 2007 januárjában a Játszószínházban, majd a félig nyúzott bakkecske bőrébe bújt, és pünkösdkor is játszótársatok volt. Később volt malacka és udvarhölgy a dramatikus játékokban. 
S ha nem ezt csinálja, akkor muzsikál, mulatságokban zenél, vagy utazik a nagyvilágban valahol, de lehet hogy épp süt-főz az otthonában.

Világosítók

A Vojtina Bábszínházban Ágh András és Bartha Zoltán (akiket a nézők nem láthatnak, mert a nézőtér fölött lévő stúdióban dolgoznak) varázsolnak fényt az előadásokhoz.

ÁGH ANDRÁS

1995 óta Andris az ezermester nálunk: világosít, hangosít, fúr-farag vagy autót vezet, ha kell.
Ő szervezi a sportnapokat is, amikor a társulat tagjai összegyűlnek egy kis pingpongozásra, tollasozásra vagy csocsózásra.





BARTA ZOLTÁN

Korábban a Csokonai Színházban dolgozott, de 1999 óta a Vojtinában fényesít. Néha a kedvesét is fénybe borítja a színpadon, aki nem más, mint Sőrés Róza, a Játszószínház játékosa.







Hangosítók

Papp László (akit szintén nem látni az előadások alatt, mert a nézőtér fölött lévő stúdióban rejti) mindig azt a hangot küldi el a nézőkhöz a hangszórókon keresztül, ami az előadásban éppen fontos.

PAPP LÁSZLÓ

 Laci 2004 óta dolgozik a bábszínházban, és most épp a Színművészeti Egyetemen tanulja, mi mindent lehet még a színházi gépezetek segítségével létrehozni. Amikor nem hangosít, akkor is zajol: ő a Vojtina Bábszínész zenekar dobosa.






Pénz- és munkaügyek

FARKAS ANDRÁSNÉ, KATIKA


Katika a gazdasági ügyintéző, a Kincstáros. Ő gondoskodik arról, hogy megvásárolhassuk az előadásokhoz szükséges anyagokat, ő teszi a társulat tagjainak az erszényébe a fizetést, és az ő feje fő, ha a pénzeket úgy kell szétosztani, hogy mindenre jusson.
Szabadidejében angolul tanul, mert van egy nagyfia, aki Amerikába nősült, úgyhogy Katika néha repülőre száll, és átrepüli a világot, hogy találkozzanak.


GELLÉRT PETRA


Petra a főiskola elvégzése után először a szervezésen dolgozott, de 2004-től ő a Vojtina általános titkára, Asbóth Anikó igazgatónő jobbkeze.
A munkához szükséges papíroktól kezdve a hozzánk érkező vendégek fogadásán át mindenben otthon kell lennie. Hol a számítógép előtt dolgozik, hol aláírandó papírokkal szaladgál a házban. Szerencsére türelmes természetű, és ha néha tíz dologra kell egyszerre figyelnie, akkor sem veszti el a fejét. Ezen tulajdonságának hamarosan a magánéletében is nagy hasznát veszi, ugyanis 2008 novemberében egy kisbabával bővül a családja.

SZABÓ-KOVÁCS PATRÍCIA


Patrícia az egyetem elvégzése után két évig tanított magyar nyelvet és irodalmat egy középiskolában, majd szervezőnek állt a Vojtina Bábszínházba. Aztán egy ideig családjának szentelte idejét, 2005 szeptemberében született kislánya, Vera, 2007 júniusában kisfia, Csongor. 2009 januárjától ismét a Vojtina csapatát erősíti, azonban most általános titkárként tevékenykedik. Korábban Gellért Petra végezte az általános titkár nagy türelmet és hozzáértést igénylő munkáját, de most ő ment el egy időre "babázni".

Szervezés

KAPUSI MIKLÓS

Ő szokta a gyerekcsoportokat fogadni az előtérben, amikor megérkeznek hozzánk. De nemcsak ennyi a dolga: az egész éves műsorral a kezében ellátogat az iskolákba és óvodákba, és megkérdezi, mit és mikor szeretnétek megnézni nálunk. Személyesen vagy telefonon keresztül nála lehet érdeklődni az előadásokról, ő osztja be a bérleteket, és ő nyugtatgatja a színészeket, ha az eső vagy a közlekedés miatt nem csúszik az előadás kezdése. Miklós napon, decemberben mindig lekváros buktával vendégeli meg a társulatot. Mindene a foci, de nemcsak nézi a meccseket, hanem ő is rúgja a labdát, ha teheti.

Varró- és faműhely

Hosszú az út odáig, amíg egy színes anyagból, némi papírból és ragasztóból, fából vagy szivacsból báb lesz, ami életre kel a színpadon a gyönyörű jelmezekbe bújt játékosok kezében… Amíg a deszkákból paraván lesz, a faágból királyi palota, a tüllfüggönyből tenger… A műhelyekben kezdődik minden, ahol ügyes kezek a tervezők rajzai alapján megalkotják a bábokat, jelmezeket és díszleteket.

VINCZÉNÉ FUCHS MÁRIA


Bábkészítő. Ő a „Varroda” rangidős tagja, 1995 óta készít bábokat és jelmezeket a Vojtinában. Azoknak a báboknak a fejecskéi, amiket ő csinált, kicsit mindig hasonlítanak hozzá.






NÁDASINÉ SZEGEDI ÉVA


Bábkészítő. 2ooo óta dolgozik nálunk, azelőtt ruhákat készített. Ő vezeti a varrodát, és egész jól bírja türelemmel, ha a tervezők vagy a színészek többször is változtatni szeretnének a már elkészült bábokon, jelmezeken. 





KISS ANTALNÉ, KATI


Bábkészítő.2oo1-ben állt be a Vojtina varróműhelyébe, korábban nem csinált még bábot, csak ruhákat. Azóta derekasan beletanult, és nemcsak jelmezeivel vidítja fel a bábosokat, hanem jóízű nevetésével is.





Dekoráció

Ha megnézik a kirakatunkat, vidám rajzocskákat, színes képeket, plakátokat és programleírásokat láthatnak, amiket a dekorációs munkatársaink „varázsoltak” oda. Beljebb, az előtérben a rajzolós sarok, a mindig gyönyörűen berendezett kiállítótér és a Gyerkőcfolyosón elhelyezett rajzok rendje szintén az ő munkájuk. De még a vendégkönyvön és a meghívókon, plakátokon is az ő mesterkedésük látható!

SURÁNYI GERGŐ


„Képíróként” 1998 óta szépítgeti a Vojtinát. Eredetileg könyvkötő a mestersége, neki köszönhetjük például a vendégkönyvet is, ami a kiállítótér előtt található. Gergő a kiállításrendezéstől a kirakatdíszítésig mindenütt ott van, és ő gondozza a játékainkról készült fotókat és filmfelvételeket.




FÁBRY-PAPP KRISZTINA

Óvónőképző iskolába járt, 2004-től a Vojtina tagja. Színes ceruzával, filctollal, ragasztóval és kartonokkal felfegyverkezve járja a házat, és helyezi el a falakon azokat a mókás, kedves rajzokat és papírfigurákat, amit ő készített. A számítógép az egyik fő munkaeszköze, azon készíti a plakátokat, meghívókat és szebbnél szebb kiadványokat.
Nemcsak rajzolni tud jól, hanem énekelni is: a Frogshow nevű zenekarban mikrofonnal a kezében „alkot.”

FERENCZI VIKTÓRIA


Viki 2007 őszétől erősíti a Képírók csapatát. Ugyanebben az évben végzett a Nyíregyházi Főiskola rajz- vizuális kommunikáció szakán, és a rajzolás, dekorálás, díszítés- szépítés iránt érzett vonzódása (és földije, volt kollégánk, Borsos Aliz bábszínházról szóló élménybeszámolói) vezették hozzánk. Most a bérletek elkészítésében, a vitrinek csinosítgatásában és a kiállítások rendezésénél kamatoztathatja kreativitását.

Pénztár

FEKETE ERIKA


Pénztáros. Nemcsak dolgozni jár a bábszínházba, anyukaként a kisfiával gyakran ül a nézőtéren is.









Információ, nézőtéri ügyelők

MACHLIK ÁDÁM


Ádám kisgyermekkánt sokat járt bábszínházba családjával, így személyes ismerősként üdvözölték a bábosok 2005-ben, amikor munkatársnak szegődött hozzánk. Először a gyerekeket kísérte helyükre a színházteremben, majd 2009 augusztusa óta nála érdeklődhetnek a hozzánk érkezők az információs pultnál.

Ruhatár

Gondnokok és rendcsinálók

Eshet eső, hullhat hó, lehet odakinn sár, a bábszínházban mindig csillog-villog. A ház nyitva áll kora reggeltől kora estig. Bármikor jöttök hozzánk mindig rend van. Erre a gondnokaink és a rendcsinálóink ügyelnek.

TÖRÖKNÉ JUHÁSZ IRÉN


Általában ő érkezik a legkorábban a Vojtinába: kinyitja az ajtókat, körülnéz, hogy minden a helyén van-e a kis vendégek fogadásához. A bemutatóink után sokszor ő az utolsó, aki elhagyja a házat. Munkája mellett gyakran ad jó tanácsokat a társulat tagjainak, ha valaki náthás, köhög vagy fáj a feje.



BORSI ZSOLT


A bábszínház gondnoka. Ha bármi elromlik, mondjuk, kiég egy villanykörte, nem nyílik egy ablak vagy csőtörés van, akkor Zsolt próbálja megoldani a helyzetet. Őt hívják, ha bekapcsol a ház riasztója vagy egy tűzjelző készülék. Sok időt tölt a bábszínházban, és most már a kisfia is belátogat hozzá édesanyjával, hogy megnézze, hol dolgozik apa.




TAKÁCS LAJOS


Gondnok és anyagbeszerző. Autóra pattan, ha el kell hozni valahonnan a bábszínház munkájához megrendelt anyagokat vagy egy-egy vendéget a vasútállomásról. Amikor a társulat összegyűlik, hogy a munkán kívül is együtt legyen, akkor Lajos szerzi be például a közös főzéshez a hozzávalókat, áll az üst mellett, és jóízű ételekről mesél, míg el nem készül a mi ennivalónk.

Örökös tagjaink

JÁMBOR MIKLÓSNÉ, IRÉNKE


Bábszínházunk címzetes „nagymamája” és örökös tagja. Ő volt az első pénz- és munkaügyekkel foglalkozó munkatársunk, akinek az „irodája” a debreceni Csónakázótó partján (is) állt. Irénke 2004-ben átadta a stafétabotot Farkasné Katikának és Gellért Petrának, hogy két kisunokájának szentelhesse a mindennapjait. A 15. évadunk kezdetén elment közülünk, s immáron vigyázó tekintete az égi mezőkről kíséri lépteinket.




 
2012. január 4.


Kedves Szülők, Pedagógusok!
2012. január 27-ig
várjuk gyermekeitek, tanítványaitok alkotásait a Hamupipőke otthon és a bálban című rajzpályázatunkra.

bővebben>>

2012. január 3.

Vitéz László elment.
87 éves korában elhunyt  a Kossuth- díjas  Kemény Henrik, Vitéz László életre keltője.  
1931-ben,  6 évesen kezdett játszani. Sok-sok hétköznapon és minden ünnepnapon a játék örömét élve és éltetve állt a színpadon. Ingujját felhajtva közönségének adta mindenét, amije volt: a három generációs bábos dinasztia minden tudását, határtalan életörömét, mágikus erejét. A Vojtina társulata és a bábosok nagy családja gyászolja mesterét.

bővebben>>

2011. december 12.

Lezárult a Babszem Jankó rajzpályázatunk. A nyertesek nevét itt olvashatjátok.

bővebben>>

Hírarchívum

Iratkozzon fel hírlevelünkre
 
további információ a hírlevélről

 
spacer