ÚJ SZÍNHÁZ A KÁLVIN TÉREN 2001-TŐL NAPJAINKIG
 

A Vojtina Bábszínház 2001 őszén viszonylag későn kezdte az évadot. Ennek oka egyfelől az intézmény igazgatói posztjára kiírt pályázott elbírálásának „csúszása" volt (az egyetlen pályázatot Asbóth Anikó, a volt és jelenlegi igazgató nyújtotta be), másfelől a Kölcsey Művelődési Központ végleges megszűntetésének, illetve a korábban Hungária moziként működő épület bábszínházzá alakításának végső dátuma is képlékeny volt még. A társulat fesztiválszerepléssel nyitott szeptemberben, a szabadkai gyermekszínházi találkozón léptek fel, később pedig (az új épület átadásáig) három repertoárdarabot A három kismalac és a farkas, Erős János, Mátyás-mesék játszottak még a Kölcseyben.
2001 novemberében elkezdődött a költözködés a Kálvin tér 13. alatt létrehozott új bábszínházba. Az épület a Nagytemplom és a Református Kollégium nagymúltú épületeinek árnyékában, Debrecen szívében található. Korábban a Csokonai Színház kamaraszínházaként is működött, később mozi lett belőle. A kormány címzett támogatásából és az önkormányzat jelentős anyagi hozzájárulásából fedezték a bábszínházzá alakítás költségeit. Az 1600 négyzetméter alapterületű épületben egy 224 fős színháztermet (állítható döntésszögű nézőtérrel), egy 50 főt befogadó játszóházi teret, illetve egy kiállítóteret hoztak létre. A színpad mögött kaptak helyet a műhelyek, a jelmeztár, a dekorációs egység és az öltözők, a játszóház előtt pedig az irodák. A legkorszerűbb világítás- és hangtechnikával felszerelt stúdió szintén az emeleti részen került elhelyezésre.
2001. december 19-én minden készen állt a közönség fogadására. Elérkezett a Vojtina történetének legfényesebb pillanata. Rockenbauer Zoltán kulturális miniszter és Kósa Lajos, Debrecen polgármestere átadták a jelképes mézeskalács kulcsot Asbóth Anikónak, ezek után egy felnőtteknek szóló előadással, a Tökmag Tom és Hórihorgas Tom-mal megnyílt a bábszínház új épülete.
Másnap, december 20-án a Nagytemplomtól induló gólyalábas felvonulással megkezdődött a színházavató Vojtina-napok háromnapos rendezvénysorozata. Vojtina ars poetikája címmel a bábszínház elmúlt 26 évét bemutató kiállítás nyílt a Bábosházban, valamint a társulat bemutatta az egykori vezetőjük, Giovannini Kornél által színpadra írt Árgyílus királyfi és Tündérszép Ilona című mesét Láposi Terka tervezésében, és Szabó Tibor rendezésében. Ezen felül tizenhárom vendégtársulat (szinte minden magyarországi bábszínház és önálló társulat képviseltette magát) valamint a bábszínészképző intézmények hallgatóinak játéka várta az érdeklődő gyerekeket és felnőtteket.
A költözés és a megnyitó fáradalmait kipihenve 2002 januárjától elkezdődhetett az érdemi munka. A nyári megérdemelt pihenést két eredményes fesztiválszereplés koronázta. Győrben a Vaskakas Nemzetközi Báb- és Utcaszínházi Találkozón a társulat két tagja, Megyeri Béla és Papp Melinda a legjobb férfi, -illetve női alakítás díját kapták a Tökmag Tom és Hórihorgas Tom című előadásban nyújtott teljesítményükért. Gellért Éva Budapestre távozott a társulattól 2002 júniusában, de a Tökmag Tom-ban megtartotta szerepét. A nyár folyamán a társulat 3 hétre a franciaországi Nantes-ba utazott, ahol szintén nagy sikerrel léptek fel, mégpedig a Három kismalac és a farkas francia nyelvű változatával.
A Vojtina társulata számos régi és új terv megvalósításába fogott a Kálvin téri épületben. 2002 tavaszán Bábosházi Figyelő címmel egy kéthavonta megjelenő, ingyenes kedvcsináló kiadványt szerkesztésébe kezdtek, amely tájékoztatja a közönséget a bábszínházi programokról, valamint kalendáriummal, pályázatokkal, alkotói portrékkal próbálja szorosabbá tenni a kapcsolatot a gyerekek és a bábszínház között.
A játszóházban hónapról hónapra egymást váltják a csoportok és családok. Ötféle foglalkozástípus között válogathatnak attól függően, hogy mikor mihez van kedvük és késztetésük. A kézműves – bábkészítő jellegű foglalkozásokon adott meséhez bábokat, díszleteket készíthetnek, így gyarapíthatják házi bábszínházuk kellékeit. A dramatikus napokon mesébe, mondába, legendába varázsolhatják magukat a játszóházi munkatársak segítségével. Kalandozhatnak a pokolban, megkereshetik az elrabolt királylányt, követhetik az álmot látó fiút, de eldönthetik azt is, hogy Mátyás királyunkat mi módon koronázták királlyá mondáink alapján. A táncházban kipróbálhatja magát minden táncolni szerető kicsi és nagy. A családi hétvégéken együtt játszhat „bábszínházasdit” az egész család apraja – nagyja. A vendégművészek játszóházi foglalkozásain pedig mintát lát arra, hogy a Kárpát – medencében élő játékos kedvű felnőttek mi módon szórakoztatják a gyermekeket.
A játszóház programját 2001-től négy munkatárs látja el: Barkó Réka, Magi Krisztina, Sőrés Róza és Láposi Terka.

A kiállítótérben évadonként 6-8 kiállítást rendeznek, melyek tematikájukat tekintve rendkívül változatosak: önálló tervezőművészek alkotásai, bábszínházak és gyermek bábcsoportok bábjai, megálmodott és megvalósult tervek, színház-és bábtörténeti különlegességek egyaránt láthatóak itt. 2001-től az évről évre rendezett tárlatok város és megyeszerte nagy elismeréseket kapnak. Igazi kuriózumnak tartja az országos bábos szakma is a Vojtina ezen tevékenységét is.
A Bábosházi Figyelő rajzpályázataira érkezett műveket a „Gyerkőc-munkák folyosóján" tekinthetik meg az érdeklődők. A kiállítások rendezője a KÉPÍRÓK munkacsoport Láposi Terka vezetésével, ugyanők a bábos kiadvány, illetve a bábszínház egyéb kiadványainak vizuális megalkotói.
A színházterem a saját gyermek-és felnőtt előadásain és a vendégelőadásokon kívül egyéb, a társművészetek köréből kikerülő rendezvényeknek is helyet ad (gyermekbábos fórumok, színjátszó találkozók, táncgálák, koncertek, jótékonysági estek, stb.). Ebben a teremben rendezik meg a télűző Vojtina Maskarádét, amely első alkalommal 1999 februárjában hagyományteremtő szándékkal jött létre. Ez a télűző farsangi mulatság a farsang középkori hagyományait hivatott felidézni. A farsang autentikus időszakában a délelőtti és kora délutáni órákban óvodások és kisiskolásoknak szól. Este pedig a felnőtteket várják farsangi mulatságba. 2001-től kiegészült a program egy felvonulással a Petőfi tértől a Kossuth térig, ahol egy térjáték keretében elégetik a telet szimbolizáló bábut. A Főnix Kht. és a Vojtina közös szervezésében zajlik a program ezen része, s mára már városi nagyrendezvények sorába tartozik, megmozgatva Debrecen város művészeti és hagyományőrző együtteseit – például az ORT-IKI Bábegyüttest, a Szeredás Zenekart, a Debreceni Népi Együttest és Debrecen város diákságát.
Minden Maskarádé sajátossága, hogy a felnőtteknek szóló bálon a farsangi műsort követően a Vojtina Bábszínész zenekar szórakoztatja az egybegyűlteket.
A Vojtina Bábszínészzenekar egyedülálló jelenség az országban. Reschofsky György és Szabó Tibor mellett régi barátok, iskolatársak és volt bábosok alapították 1996-ban a zenekart, amely a hetvenes nyolcvanas évek slágerei mellett ma már gyakorlatilag bármilyen jóféle zenét eljátszik a latin daloktól a rockzenéig.
Minden évben megrendezik - a társszervekkel közösen – a Megyei Bábfórumot, ami rendkívül fontos a megyében működő gyermekcsoportok számára,

A Vojtina társulata a 2002/2003-as évadban 3 új bemutatót (A vitéz szabólegény - Sramó Gábor, Gyigyimóka - Rumi László, Jánoska és a sárkány - Tisza Bea) és egy felújítást (Kendzsebáj menyegzője) vitt színre. Bábszínészként szerződött a Vojtinába Nagy Viktória Éva, Tóth Krisztina, illetve Pető István, aki azóta távozott is. A társulat 2oo3. márciusában Mexikóban járt egy nemzetközi fesztiválon, ahol a Három kismalac és a farkas című előadást játszották több alkalommal spanyol nyelven, majd pedig ez év szeptemberében Szentpéterváron, decemberben pedig Japánban kergette a farkas a malacokat, immár 7 nyelven beszélve.

A 2003/2004-es évad mozgalmas volt a Vojtinában.
Ismét három új bemutató (Tündér Lala - Jámbor József, Hétalvó - Pinczés István, Bonifác, a figurász - Rumi László) és egy felújítás (Paprikajancsi szerenádja - Kovács Ildikó) került a gyermekközönség színe elé. A felnőttek a Váratlan vendég című előadást láthatták - a japán Hiroshi Koizumi rendezésében, a Debreceni Színjátszó Stúdió és a Vojtina tagjainak közreműködésével). A társulathoz szerződött Balogh András, aki Jimmyként jegyez a szakma. A bábelőadások mellett a nyilvános, „beavató" főpróbák 2002-ben elindított sorozata is folytatódott. A Tündér Lala című előadás bemutatóját jelenlétével tisztelte meg Szabó Magda írónő és a DUNA Televízió rögzítette az előadást, amit azóta már több ízben műsorra tűzött. A budapesti Kolibri Fesztiválon és a nyíregyházi Vidor Fesztiválon a Hegedűs ember című játék vendégszerepelt. Nagy előrelépést jelentett ebben az évadban, hogy a színház alapítása óta alacsony közalkalmazotti státuszszámot, mely az új színházépület átvételével különösen kevésnek bizonyult, 7 fővel megemelhették, még akkor is, ha ennek bérvonzatát nem biztosította számukra a fenntartó önkormányzat , s a fedezetet az amúgy is erősen megcsappant minisztériumi támogatásból kellett megteremteni. Két fiatal bábszínész távozott az évad végén a társulattól: Szabó Balázs Kecskemétre szerződött, Nagy Viktóriát pedig felvették a Színművészeti Főiskola bábos osztályába. 2003 decemberében Szabó Tibor lemondott a művészeti vezetésről, de a műszaki vezetői feladatkört továbbra is ő látta el, s játékosként, zenészként továbbra is erősítette a társulatot. A színház művészeti vezetését Asbóth Anikó vitte tovább.

2004-ben a játszóházi program egy új foglalkozásfajtát vállalt fel: sajátos nevelést igénylő gyermekekkel való rendszeres bábszínházi találkozásokat tart. Szakemberek segítségével egy olyan nyitott játszóházi foglalkozási programot indított, melyben a bábjáték komplexitását tekintve művészi eszközökkel tudja erősíteni a sérült gyermekek ép funkcióit.

2005-ben indult el a korcsoportokra bontott bérletezési rendszer. Az óvodás bérlet egy előadása a játszóházban született meg. Foglalkoztató játék keretében a Mátyás sorozat újabb elemeként Mátyás, a furfangos címmel mutatta be első ovis bérletes játékát, majd ezt követte a Matyi királlyá lesz előadása.

A csehországi Liberecben járt a társulat a Materinka Fesztiválon 2005 nyarán, ahol a Tökmag Tom és Hórihorgas Tom című előadást játszották a darab szerzőjének jelenlétében, aki elismeréssel szólt a színészekről, a rendezésről, az előadás egészéről.

2004-ben a színház vezetése felkérte Pályi János bábművészt művészeti vezetőnek, aki hosszas vívódás után elvállalta a feladatot. Pályi János pályatársa a Vojtina vezető művészeinek, s az általa játszott és rendezett előadások gondolatisága és művészi személyiségének szakmai hitele okán esett rá a választás. Az ő művészeti vezetése alatt dolgozott a társulat 2004 őszétől 2006 tavaszáig.
A társulat belső szakmai fejlődését szolgáló műhelymunka indult el 2005 januárjában. E stúdiózásba több fiatal kezdő játékos is bekapcsolódott, akik közül Nagy Mónika, Pallai Mara, Oláh Tímea, Kiss Gergely Máté és Fekete Dávid az évad több előadásában is kapott feladatot. 2005 tavaszán mutatta be a társulat – immár második feldolgozásban – a Fehérlófia című előadást, ami izgalmas kihívást jelentett az egész társulat számára és a hozzá kapcsolódó kiállítás a magyarság eredetének mélyrétegeit kutatta, neves néprajztudósok Hoppál Mihály és Somfai-Kara Dávid részvételével.
Az ebben az évadban alakult Griff Bábszínház meghívására három alkalommal egy-egy hetes vendég játékot prezentált a játszóházi társulat Zalaegerszegen, ahol a játszóházi formáink mindegyikét bemutatták. A vendéglátók és Zalaegerszeg közönsége példaértékűnek találták e programunkat.

2005 januárjában Kemény Henrik 80. születésnapja alkalmából – a Vojtina Bábszínház kezdeményezésére - az ország három városában, Debrecenben, Győrben és Budapesten „Vitéz László és a többiek - Nemzetközi Vásári Bábjátékos Napokat” rendeztek, ahol az egész szakma és a közönség ünnepelte a bábosok mesterét. Az ünnepi hét keretében itt vendégeskedtek Vitéz László külföldi rokonai – Anton Anderle, a nemzetközi hírű szlovák vásári játékos, és Salvatore Gatto olasz Pulcinella játékos is. Láposi Terka kiállítást rendezett a Kemény család hagyatékából, mely kiállítás 2005-ben bejárta az ország valamennyi bábszínházát, és 2006-ban a Visegrádi Alaphoz tartozó országokban is láthatják.

Első ízben a 2005/2006-os évad kezdetén rendezték meg az „Idesüss a figurásra!” címet viselő évadnyitó napot, ami nagy sikerrel zárult. Gólyalábasok és mutatványosok várták a közönséget a kapuban és a színház melletti parkolóban. Évadízelítőt láthatott a nagyérdemű a ház összes tereiben. Három fesztiváldíjas vendégelőadás volt látható a nap programjában a Szabadkai Gyermekszínház A csizmadia és a Szélkirály történetét játszotta-táncolta, a Márkuszínhaz a Mátyás király szárnyaival lépett fel, valamint a Kijevi DAH Színház Társulata a Machbet című előadást játszotta felnőtteknek.

A Vojtina Bábegyüttes 30 éve alakult, ezt az évfordulót szakmai és baráti találkozóval, kiállítással és jubileumi Vojtina Napokkal szerette volna ünnepelni a társulat, de a pénzügyi megvonások miatt csupán a baráti találkozóra és a Budapest színházban megrendezett kiállításra és vendégjátékra kerülhetett sor.
Ebben az évadban szerződött a társulathoz Hell Krisztina (Kiki), aki első ízben az Ofélia Képeskönyv, avagy az ányak színháza című előadásban mutatkozhatott meg. Első ízben rendezett a Vojtinában Szívós Károly, aki a Kolibri Színház művész-tanára, rendezője. A Bábabukra című előadása elismerést váltott ki úgy a szakma, és a közönség körében egyaránt, és meghívást kapott egy előadássorozatra a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházba.

Micsa Mónika vizsgarendezésében vitte színre a társulat a Mese Pipo hercegről, Pipo lóról és Popi hercegnőről című előadást. Mónika a Byalstoki Egyetem végzős hallgatója, és ezzel a munkával fejezi be egyetemi tanulmányait.
A Vojtina életében egyedülálló az hogy a harmadik megközelítésben is megszülessen egy előadás. Ezt történt meg 2006 tavaszán a Vitéz Kukoricza János hiteles története című előadás létrejöttével, ami a kritika és közönség szeretetét egyaránt bírta.

<< vissza