Egy bábművész néma vallomásai avagy Koós Iván titkai
Egy bábművész néma vallomásai
avagy
Koós Iván titkai című emlékkiállításunkat
2007. október 26-án, 13.30 órakor nyitjuk a
Vojtina Bábszínház kiállítótermében
A Kossuth-díjas művész 2007. márciusában lett volna 80 éves.
Köszöntőt mond: Meczner János, a Budapest Bábszínház igazgatója
A kiállítást megnyitja: Balogh Géza rendező
A tárlatot a Budapest Bábszínház,
az Országos Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Tára és Koós Ivánné archívumából rendezte:
Balla Margit festőművész és a
Vojtina Bábszínház
KOÓS IVÁN (1927. március 26-án - 1999. október 15.)
Budapesten alkotott és Nagykovácsiban élt. 1945-1950 között a Magyar Képzőművészeti Főiskolán festőművésznek tanult Kmetty János és Szőnyi István tanítványaként. Rév István műhelyében, a Nemzeti Bábszínjátékban ismerkedett meg a bábjátékkal. Európa szinte minden országában, valamint Amerikában, Kínában, Indiában is szerepelt bábjaival. 1954-ben alapította meg az Auróra bábegyüttest.
1953-60 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanított. 1960-tól 1993-ig tervezőművésze, 1994-1995-ben igazgatója, 1995-1999-ig művészeti vezetője, vezető báb- és díszlettervezője volt a Budapest Bábszínháznak. Tanított a Magyar Képzőművészeti Egyetemen és a Filmművészeti Főiskolán is. Bábtervezőként a Magyar Televízióban is rendszeresen dolgozott.
1967-ben, és 1975-ben Jászai-díjat kapott.
1982-ben Érdemes-, majd 1987-ben Kiváló művész lett. 1999-ben Kossuth-díjjal tüntették ki.
Számos egyéni és csoportos kiállításon szerepelt bábjaival, terveivel, grafikáival. Felsorolni is nehéz azokat az előadásokat, amiket ő tervezett. Balogh Géza szavait idézve: „Mint a kevés beszédű, szemérmes embereknek általában, Koós Ivánnak is sokféle titka volt. Amikor megszólalt, mindig fontos dolgokat közölt…” – ezeket a „megszólalásokat” mutatjuk meg tárlatunkon.
87 éves korában elhunyt a Kossuth- díjas Kemény Henrik, Vitéz László életre keltője. 1931-ben, 6 évesen kezdett játszani. Sok-sok hétköznapon és minden ünnepnapon a játék örömét élve és éltetve állt a színpadon. Ingujját felhajtva közönségének adta mindenét, amije volt: a három generációs bábos dinasztia minden tudását, határtalan életörömét, mágikus erejét. A Vojtina társulata és a bábosok nagy családja gyászolja mesterét.