Mesemondó program - A Csudakard története




18.00 - 19.00 óráig:

Mesemondó:
Láposi Terka


19.30 - 21.00 óráig:

A meséről gondolkodó:
Pap Gábor
- A férfi szerepe meséinkben -


* * *

A Csudakard története

 Láposi Terka meséli kedves és legkedvesebb meséjét, A Csudakard történetét. Benedek Elek meséjét hosszú lelki felkészülés után formálta játékká. Fia 5 és fél éves volt, amikor lerajzolta e történetet. Ezekből a gyermekrajzokból fogalmazták anyagba Bodor Judittal a szereplőket, helyszíneket. Kihívásként élték meg az alkotó folyamat során mindketten azt, hogy a gyermekrajz tükrözte tisztaságot, teljességet mi módon szabad, és lehet térbe helyezni. Térbe helyezni úgy, hogy a képi üzenet ne sérüljön, ugyanakkor a szavak ereje és a képi beszéd egy nyelvvé nemesüljön. Apró, tenyérnyi bábokat alkottak, mely bábocskák asztal-színpadon játsszák el mesei sorsukat.
A tér, amelyben a mese megszólal kicsi, csendet sugárzó, ahol a gondolatnak, a halk szavaknak, a finom mozdulatoknak van helye és súlya. S miért? Hogy el ne repüljön a pillangó! Egy pillangó, mely az 1999. augusztusában született gyermekrajz kardja - keresztje felett központi helyen ékeskedve tette fel a legnagyobb talányt Láposi Terkának: miféle metamorfózissal teremt kapcsolatot e kard – kereszt – pillangó?

„Csudálatos álmot láttam én az éjjel,
színeset, tarkát, hímeset,
lelkemnek nagyon kedveset.
Álomban egy fehér lepke szárnyra kelt,
s virágról, virágra énekelt.
Álmot szórt egy alvóra,
egy titkot őrző fiúra.
A fiú nőtt, s növekedett,
titka véle cseperedett.
Meséljem e lepkeszárnyán érkező, Napot s Holdat ismerő álombéli nagy titkot?”

E sorokkal kezdődik a történet. S mi a titok? …
A mesei sorsokat, utakat muzsika kíséri. A mesélőt a zenei elemek, énekek a lélek megszólaltatásában segítik. A muzsikus Barkó Réka.

* * *

Mesemondó program

„A mese úgy megy, ahogy akarjuk,
csak alapja meglegyen,
abba mindent bele lehet hordani .”

De mi mindent lehet abba „belehordani”, ez ma, a XXI. század elején számunkra a nagy kérdés! Az örökérvényű tartalmak, erkölcsi üzenetek, értékek, próbatételek milyen módon szólítják meg napjaink gyermekeit, felnőtteit?
Magokat, eszenciákat, útravalókat keresünk, hogy biztonságosabban tudjunk gyermekeinknek vállára tarisznyát tenni, amikor útra indítjuk őket.

2006 őszétől 7 (!) alkalommal tervezünk találkozót egy-egy mesemondóval és a meséről gondolkodó tudóssal, illetve a mesét hallgató közönséggel.

Ezen alkalmakon olyanokkal találkozhatunk, akik még élik és tudják a Titkot: a mesemondás, a mesélés és a mese rejtett és feltárulkozni vágyó titkát. Olyan játszókkal, a meséről gondolkodókkal szeretnénk együtt lenni és Őket gyermekeinknek bemutatni, akik minden tekintetben az archaikus, magyar, öröklés útján elnyerhető és megkapható értékeket szólaltatják meg a szó mágikus eszközével és erejével.
Bábszínházunk Játszószínházi programjában, szellemi vállalásában népmeséink, és a mesemondás teljességgel jelen van. A találkozásokra azért van mégis szükség, hogy össze tudjuk gyűjteni lelki-szellemi örökségünket, a mesélés erejével hirdethető egyetemességet!
A találkozások teljessé azáltal válnak, hogy a meghívott mesemondó vagy játszó koraeste mesél, játszik nagyobbacska formájú gyermekecskéktől középiskolás korú nagyobbacskákon keresztül a felső határig (ami nincs!) mindenkinek. Ezt a játékot megnézi, hallgatja egy meséket kutató, mesékről gondolkodó tudós ember is.
Ő és a mesemondó közösen segítenek a titkokat, a tanokat megérteni. Ők „ketten” fejtenek meg egy-egy fontos mesei „valóságot”, tartalmat, szimbólumot, szellemi üzenetet.
Mesélők és Kutatók eszmecseréje, beszélgetése ez, az „Apáról fiúra” való, napjainkra már-már teljesen elhalt szellemi utakról, ez lenne legfőbb célunk.


Szeretettel várunk Mindenkit!
Pihenjünk meg egy rövid időre közösen népmeséink titkai között!

A mesék és gondolatok megszületésének helyszíne:
Vojtina Bábszínház - Játszószínház

Jegyár: 650 ft


Mesemondó programunk további alkalmai:

2007. június 4.




 
2012. január 4.


Kedves Szülők, Pedagógusok!
2012. január 27-ig
várjuk gyermekeitek, tanítványaitok alkotásait a Hamupipőke otthon és a bálban című rajzpályázatunkra.

bővebben>>

2012. január 3.

Vitéz László elment.
87 éves korában elhunyt  a Kossuth- díjas  Kemény Henrik, Vitéz László életre keltője.  
1931-ben,  6 évesen kezdett játszani. Sok-sok hétköznapon és minden ünnepnapon a játék örömét élve és éltetve állt a színpadon. Ingujját felhajtva közönségének adta mindenét, amije volt: a három generációs bábos dinasztia minden tudását, határtalan életörömét, mágikus erejét. A Vojtina társulata és a bábosok nagy családja gyászolja mesterét.

bővebben>>

2011. december 12.

Lezárult a Babszem Jankó rajzpályázatunk. A nyertesek nevét itt olvashatjátok.

bővebben>>

Hírarchívum

Iratkozzon fel hírlevelünkre
 
további információ a hírlevélről

 
spacer